Bejegyzések

Vissza a múltamba 5. – A vérfarkas üvöltése, A Kétélű jóslat, A káosz ura

Kép
Hosszú idő telt el, mire át tudtam magam rágni a következő 3 könyvön, de az elemzés azért ezúttal is jár. Lássuk, milyen meglepetésekkel szolgált a következő sorozat! Aki még nem tudná a pontozási szempontjaimat, itt megtekintheti. A vérfarkas üvöltése: Történet (5): Az alapsztori nem bonyolult. Üldöz minket egy csomó farkas, majd már kezdődik is a kaland és védekezni kell. Ezután megsebesülünk az első csatában és kiderül, hogy hamarosan menthetetlenül vérfarkassá válunk, hacsak nem teszünk ellene. A megoldás Lupravia, az Ős-likantróp elpusztítása, ez a kalandunk fő küldetése, miközben számos apró kis epizódon verekedjük át magunkat, harcolva a bennünk szunnyadó gonosz ellen. Maga a könyv alaptörténete és leírásai brilliánsak, a feszültség és a belőlünk kitörni vágyó farkas jelenléte minden pillanatban érződik, és az is tetszik (persze van ebben némi logikátlanság is, de szerintem ez nem gond), hogy egyes döntéseinkkel is befolyásolhatjuk az átalakulásunk mértékét. A fark...

Csak a szokásos...

Kép
Augusztus eleje van, és a Videotonon kívül semelyik magyar csapat sem áll már a nemzetközi kupaporondon. Mondanánk, hogy ez sajnálatos esemény, de sajnos nincs új a nap alatt. Ha az elmúlt 3 évet nézzük, akkor mindig kb. ugyanez volt a helyzet. Pedig minden milyen szépen indult. Amikor 2009-ben megreformálták a BL rendszert, 4 év alatt háromszor volt csapatunk a csoportkörben. 2009-ben a Debrecen BL-csoportkört ért el, majd 2010-ben szintén a LOKI az EL-csoportkörben vitézkedett, majd 2012-ben a Videoton ért el EL-csoportkört, méghozzá úgy, hogy az utolsó fordulóig esélyesek maradtak a továbbjutásra. 6 évvel később pedig azt vettük észre, hogy a Videoton csapatán kívül senki sem kiemelt, és mindenki nehéz ellenfelet kap(hat). Hogy jutottunk el idáig? A következő cikkemben górcső alá veszem a különböző éveket, hogy mi történt, és mi az oka annak, hogy a koefficiensünk lassan már a béka alsó fertálya alá kerül. 2013-2014-es szezon: A BL-ben ebben az évben az akkor még létez...

Egy családi hely – Tettye vendéglő, Pécs, többféle étel

Kép
Ritkán írok a szó klasszikus értelmében vett éttermekről (értsd: ahol egy főfogás ára a 2.000 forintot meghaladja), sajnos az anyagi helyzetem nem olyan, hogy sok ilyen helyet kipróbáljak. A Tettye vendéglő azonban kivételt képez ez alól, elsősorban családi okokból, a legtöbb jelentős családi eseményünket ott tartjuk, így éves szinten azért 4-5 alkalommal eszek ott. Most az utolsó 2 ebédemről fogok írni. Nyilván a pontozás itt kicsit relatívabb, hiszen egy ilyen helyen az ember kalkulál azzal, hogy az árak magasabbak mint a klasszikus gyorsétteremben, vagy az átlagos street food éttermekben, de emiatt az elvárások is megnőnek. A két alkalomból, amiről szeretnék írni, az egyik az édesapám testvérének születésnapja volt.   Ekkor úgy gondoltam, hogy a szezonális étlapról kóstolok két ételt, egy vegyes gyümölcslevest, illetve egy fűszeres bundás harcsafélét, aioli mártással és mandarinos lilakáposzta salátával. A levest viszonylag gyorsan megkaptuk, első ránézésre kicsit menzás...

A nagy pécsi töltött lángos-teszt

Kép
A lángos egy igazi univerzális étel. El tudom képzelni télen egy meleg kandalló mellett, és nyáron is a strandon. Azonban én személy szerint a töltött lángosokat kicsit jobban szeretem, mint a hagyományos verziókat, egész egyszerűen különlegesebb. A Maci lángosozóról írtam már korábban, hogy ezen a fronton milyen szintet képviselnek és mindenkit biztosíthatok: jó magasat. Van azonban egy komoly hátrányuk: a nyitvatartási idejük. Hét közben 17, szombaton csak 13 óráig vannak nyitva. Ez önmagában még nem baj, de óhatatlanul felvetődik a kérdés, hova tud az ember menni, hogyha egy jó töltött lángosra vágyik más időszakokban?   Megnéztem a pécsi kínálatot és írtam róla egy összehasonlító elemzést. Ezúttal kicsit rövidebben írok az egyes ételekről, de pontokat azért mindenki kap. Mivel a Maci lángosozóra 10 pontot adtam, a mérce igencsak magasan van. Beri Kebap és Lángosozó Pécs, Uránváros: A név alapján lehet nem ismeritek fel a helyet, ezért kicsit körülírom. Ez egy ...

Vissza a múltamba 4. – A nekromanták éjszakája, Az élőholtak szigete, Vihargyilkos

Kép
Egyre jobban élvezem ezeket a kis könyvelemzéseket, ahogy a játékokat is. De sajnos nem haladok velük túl gyorsan, főleg, mert a Zagor füzetek minikalandjait is szívesen játszom. Egyszer talán majd azokról is írok. De most végeztem három új könyvvel, amiknek jöhet az elemzése. Előrebocsátom, talán ez volt a legjobb eresztés az eddigi triók közül. Nézzük, mit tartogattak ezek a könyvek! A nekromanták éjszakája: Történet (5): Egy háborúból megyünk éppen haza, kényelmes otthonunk után sóvárogva, amikor váratlanul támadás ér minket. Három harcos és egy oltárszolga támadásának esünk áldozatul, ami az életünkbe kerül. Azonban nem pusztulunk el végleg, szellemként kezdjük el a kalandunkat. Eközben kiderül, hogy Birodalmunkban sincs minden rendben. Valzinor kastélyában most már a gonoszság az úr, Unthank, a gonosz szekta vezetője meg kívánja idézni a rettenetes Árnykirályt, hogy pusztulást hozzon a birodalomra. A feladat kettős, egyfelől bosszút állni a gyilkosainkon, másrészt íg...