Vissza a múltamba 45. – A Bíbor Úrnő árulása

 

Néhány hete jelent meg a legújabb Vindgardiás könyv, a Bíbor Úrnő árulása, amely Czicza Ádám nevéhez kötődik. Az előzetesek szerint a könyv kicsit visszatér az old school irányba, a labirintusos játékmechanikát követi, ám mindezt egy komolyabb történettel és stílussal próbálták feljavítani. Hogy ebből mi lett a végén, azt hamarosan olvashatjátok. A pontozásom a szokásos, lássuk, mit ad nekünk ez a kaland.

 


Történet (5): A játékkönyv története egyszerű, ám annál izgalmasabb. Egy sikeres küldetés teljesítése után magunkra haragítjuk Varjúszárny Arruchot, aki bosszút akar állni rajtunk. És már éppen megkínálna minket egy nyílvesszővel, amikor egy szellőpille egy varázsalagutat varázsol elénk és egy labirintus bejáratához teleportál. Innentől kezdődik a valódi küldetés, amelyben két hatalmas erejű varázsló egy különleges sárkány megidézésével szeretné elpusztítani Brilliát. Ezt kell megakadályoznunk. Noha nem teljesen szabad akaratunkból kerülünk bele a küldetésbe, azért a világunk elpusztulása számunkra is járna némi kedvezőtlen mellékhatással, így nem kérdés, hogy belevágunk!

Egy labirintus-kalandból játékmechanikailag túl sok mindent nehéz kihozni, ugyanakkor a labirintust itt remekül sikerült tartalommal megtölteni. Minden egyes kriptánál, sírboltnál egy komplett történetet, életutat látunk egy korábbi hősről vagy uralkodóról. Nagyon szerettem azokat a részeket, amikor ezeket bemutatták, különösen azért, mert – bár lehet ennek a kezdeti információhiány is oka volt – de egyáltalán nem éreztem őket erőltetettnek, tényleg érdekelt, hogy mi történt korábban azokban a tárnákban, ahol most vagyunk. Ezenkívül voltak nagyon érdekes helyszínek is, mint a Királyok Kriptája, vagy a Farkasverem. De tetszenek a különböző karakterek is, mint Ottogar, vagy Cypherix. Utóbbi egy nagyon érdekes karakter, és folyamatos dilemmába állít minket, ha velünk van, hogy igénybe vesszük a segítségét, de nem tudhatjuk, hogy mi lesz a következménye annak, hogy a könnyebb utat választjuk. Vannak a kalandban vicces részek is, a tűzdongós jelenet nagyon betalált például.

Nagyon tetszett a könyvben a barátok gyűjtése, ami egy eléggé egyedi része a kalandnak, de nekem bejött, az utolsó csatában szinte láttam a szemem előtt a barátokat, akiket megszereztem.

A szabályrendszer eléggé eltér a klasszikusoktól. A játék elején választhatunk egy különleges képességet, ami kicsit könnyítheti a játékunkat, vagy a harcokban, vagy a próbadobások során. A harc egy egyedi új mechanikával van, ahol minél több kardot találunk a Végzet kockái között, annál jobban járunk. Nekem maga az ötlet bejön, a kivitelezéssel már több problémám van, de erről majd kicsit később. E mellett több értékünk is van, amelyekre próbadobást kell tenni a játékban.

A kaland végén, miután kikerülünk a labirintusból, van még egy végjáték, illetve rögtön kettő, először a Fekete Apát, majd a Bíbor Úrnő elleni harc. És ami itt nekem külön pozitívum, hogy két egymástól nagyon eltérő harcot sikerült összehozni és mindkettő elég izgalmas. Szóval labirintus kaland ide vagy oda, nagyon fantáziadús az egész történet.

 

Gondolkodás/szerencse (4): Kezdjük megint egy plusz ponttal: itt sem dobókocka dönt a kezdő értékünkről, hanem – hasonlóan a Halhatatlanok játékkönyveihez – meghatározott pontnyi extra értéket adhatunk magunknak. Annak is nagyon örülök, hogy nem úgy lett kialakítva a könyv, hogy egyszer, ha rossz folyosóra megyünk, akkor kampec, hanem nagyon kevés a kötelező tárgy, azok pedig olyan csomópontokon vannak, amiket nem lehet elkerülni. Ez pedig nagyon lecsökkenti a szerencsefaktort a könyvben. E mellett van benne pár asszociációs rejtvény is, valamint oda kell figyelni az információkra, mert több esetben jelentős segítséget tudnak nyújtani.

Ami egy picit viszont zavar, azok a próbák mennyisége, nekem egy picit sok is, illetve van pár olyan rész, ahol túlságosan nagy szerepe van egy sikeres próbának, ami még a több segítség ellenére is eléggé nagy kísértés a csalásra. Ami picit árnyalja a képet, hogy a játékban egyébként sok olyan tárgyat is lehet szerezni, ami befolyásolja a dobásokat, csökkentve némiképp a szerencse szerepét.

 

Nehézség (4): Nem egy könnyű kaland azért, ha az ember becsületesen le akarja játszani. Amit éreztem, hogy nagyon nagy volt a törekvés arra, hogy egy optimális nehézségű játék legyen, de ez egy nagyon picit félrement. Kezdem azzal, ami jó: talán csak egyetlen olyan tárgy van, ami kötelező ahhoz, hogy ne haljunk meg, és az sincs elrejtve a kalandon belül. A többi tárgy csak segít, persze fontos, hogy ezekből minél többet összeszedjünk, de nem esszenciális (illetve még egy van, ami nekem határeset, de erre majd még kitérek).

Ami egy külön érdekessége a játéknak, hogy magukon a Végzet kockáin nem egyenlő arányban szerepelnek a pozitív és negatív jelképek, hanem a pozitívak azért nagyobb arányban vannak. Ezt ki is számoltam (j: jó, vagyis kard, r: rossz, vagyis koponya):

j-j-j:

16

j-j-r:

30

j-r-j:

11

r-j-j:

9

j-r-r:

8

r-j-r:

9

r-r-j:

16

r-r-r:

9

Ebből következik, hogy a próbáknál sem a tiszta matematikai esélyek vannak. Nézzük a konkrétumokat százalékokban:

 

Végzet kockáival

Normál kockákkal

3-as érték sima

91,7

87,5

3-as érték nehezített

61,1

50

2-es érték sima

76,9

75

2-es érték nehezített

42,6

25

1-es érték sima

60,2

50

1-es érték nehezített

0

0

 

Tehát ez a rendszer azért eléggé játékosbarát. Viszont az eltúlzott mennyiségű próba így is kissé nehézzé teszi a kalandot. Van egy tárgy a kalandban, ami ha nem is kötelező, de nagyon nehéz nélküle teljesíteni Spoiler!!! A Napszilánk szelence ha nincs meg, akkor vagy nem kapunk meg egy nagy erejű varázslatot, amit csak a Mennydörgés Szerkentyű válthat ki, vagy védtelenek maradunk a Bíbor Úrnő legerősebb varázslata ellen. E mellett egy gyógyulástól is elbúcsúzhatunk, valamint több barát is kell Spoiler vége! Na, ennek a tárgynak – meg az információnak, hogy hol van – a megszerzéséhez kell egy kötél, valamint két nehezített próbadobás, illetve van egy negatív kritérium is. Viszont a két próbadobásból mindkettő nehezített (egyik egyébként, mint megtudtam, az eredeti kalandban normál próba volt, nem tudom, miért nehezedett), így arra, hogy mindkettő sikerüljön kettes értékek esetén – ha nincs meg az a képesség, ami negligálja a nehezített dobásokat – 18.15% az esély. Szerintem ez azért nem korrekt.

A másik, ami picit zavar, hogy bár nagyon jó ötlet Cypherix segítsége, de igazából nincs balanszban az előnyök és a hátrányok mennyisége. SPOILER!!! Ha elfogadjuk Cypherix ajánlatát, megúszunk egy nehéz harcot, felgyógyulunk, egy értékünk megnő, és tudjuk párszor használni a segítségét. Cserébe 3-4 gyógyulási lehetőség elvész (néha még sebződünk is helyette), a Napszilánk Szelencét tutira nem tudjuk megszerezni, egyszer-egyszer kísértésbe eshetünk a démon gonoszságának, és eggyel több barátunk lesz ugyan, de összességében kettővel több kell ahhoz képest, hogyha a Szelencét megszereznénk. Végül pedig: ha kettőnél többször használjuk a segítségét, akkor biztos kudarc a küldetés. Főleg ez utóbbit érzem nagyon igazságtalannak, mert a könyv nagyon gyakran kínálja fel a lehetőséget a segítségre. De ezzel szinte biztos, hogy a saját kudarcunkat fogjuk okozni. Én biztosan legalább 4-5-re felemeltem volna a használható segítségek számát, vagy a barátaink számához mértem volna már itt is, és „gonosszá válásunk” esetén az utolsó döntést tényleg meghagytam volna döntésnek. Ez így szerintem picit inkorrekt. Spoiler vége!

Van 1-2 alternatív vég is a kalandban, amelyek közül mondjuk egyiket sem nevezném félsikernek, mert mindegyiknél egyértelmű, hogy összességében siker vagy kudarc. Vicces Easter Egg az Örök Börtönbe utazás lehetősége, de az is egy jó zárás, amikor Cypherix emlékeztet minket, hogy ő még mindig itt van…

 

Játékélmény (4): Az átlag labirintus játékokhoz képest kiemelkedő. Picit döcögősen indult számomra, de aztán Cypherix környékén beindul a sztori és nagyon izgalmas kalandokon vihet át az utunk. Tetszettek a próbák a Királyok Kriptájában, a tárgycserés játék nagyon érdekes, de egyedi a Farkasverem fényjátéka is, és a két utolsó összecsapás is nagyon epikus lett. A végére azt éreztem, hogy viszonylag kevés üresjárata maradt a kalandnak.

Ami picit elvett az élményből az két dolog. Az egyik a zsoldosos-zombisereges jelenet. Őszintén szólva, ez a fogócska nekem egyáltalán nem tetszett, nem éreztem benne semmi izgalmat, nem is hiányzott volna, ha kimarad. Ráadásul szerintem a kalandban betöltött helye sem jó. A menekülős szakaszokat a játékok elején még szeretni szoktam, mert ad egy hangulatot, jelképezi az elesettségünket, hogy sokat kell még tenni a küldetés sikere érdekében. De amikor már felszerelkeztem, van egy csomó tárgyam, és információm, mágia is segít, akkor nem tartom indokoltnak, hogy 4 zsoldos elől futkossak. Arról nem beszélve, hogy a játéknak ebben a részében már lehet nálunk egy Mennydörgés Szerkentyű, ami elvileg pont az ilyen tömeges ellenfelek ellen lett kitalálva. De a könyv a lehetőségét sem adja meg a használatának, inkább hagyjuk, hogy elvegyék a felszerelésünkkel együtt. Lényeg a lényeg, ha már a szerző ragaszkodott hozzá, én biztos, hogy egy korábbi szakaszba tettem volna.

A másik a könyvben megtalálható Végzet Kockái. Maga az ötlet jó, de ez a kivitelezés annyira nem tetszett. Eleve nekem a kockadobásoknak van egy hangulata, amit ez nem ad vissza, nem szeretem össze-vissza lapozgatni egy harc miatt a könyvet. Másrészt több olyan része is van a könyvnek, ahol 5-6 pozitív összetétel van egymás melletti oldalakon, így ha valaki ezeket megjegyzi, nem nagyon tudja elrontani a dobást. Ez azért elég zavaró.

De ezeket leszámítva mindenképpen egy minőségi kalandról beszélünk, amit bátran tudok ajánlani, akár úgy is, ahogy én játszottam, hogy megtartottam a hagyományos dobókockákat (bár azzal kicsit magunkat szívatjuk meg :) ).  

 

Összességében: 17/20

 

Ezzel nem kérdés a kaland helye magyar szerzős a toplistámon sem, ahol a 4. helyre került, kiszorítva a TOP10-ből a Baziliszkusz árnyékát. Ezzel a lista így néz ki:

 

1.      A Fenevad nyomában

2.     Gyíkbőrben

3.     Az őserők ura

4.     A Bíbor úrnő árulása

5.     Karavánkísérők

6.     A végzet prófétái

7.     Nagy Testvér Szeret Téged

8.     Égi megbízás

9.     Viharűzők

10.  Cigánylabirintus

 

A könyv megrendelhető a Mr. Sci-Fi & Fantasy 2.0. Facebook-oldalon.


Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

A 10 kedvenc magyar szerzős lapozgatós könyvem

5 vetélkedő, ami hiányzik a mai repertoárból