Vissza a múltamba 51. – A Szabadság íjásza

 

Még márciusban jelent meg a Szabadság Íjásza nevű játékkönyv, amely a Kötelezők Újratöltve sorozat folytatásaként jelent meg, immáron a Kaméleon Komix kiadónál. Egy ideig tartó adósságomat rendezem azzal, hogy most írok erről a könyvről. Ami viszont fontos, hogy ezúttal nem fogok sem pontozni, sem TOP-listára tenni. Ennek van egy nagyon egyszerű oka: lektorként aktívan közreműködtem a könyv készítésében.

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ez miért zárja ki a pontozást, hiszen már 3 korábbi könyvet is ellenőriztem (Gyíkbőrben, Vihar és Vágy, A Nagy Testvér Szeret Téged). Itt azonban picit más a helyzet. Az előző 3 kötetet akkor láttam először, amikor egy a szerző által véglegesnek szánt verzió már elkészült a kalandból, amit végig kellett olvasnom. Viszont pont emiatt ezeknél a kalandoknál – bár 4-5 helyen módosultak az én kéréseimnek megfelelően – a mű lényegi részei már elkészültek, mire a kezembe került, így azt tudtam önállóan értékelni. Itt viszont – és ez igaz lesz a sorozat következő 2 kötetére is (a harmadik kapcsán meg lesz majd egy kis meglepetés…) – már a legelső ötleteléstől kezdve részt veszek a könyv ellenőrzésében, így sokkal több beleszólásom volt a végleges forma kialakulásába, ami nyilván az elfogultságomat is növeli. Így ezúttal csak ismertetőt fogok írni, meg néhány érdekességet.

 

Történet: Nem meglepő módon a kaland gyakorlatilag végigmegy Tell Vilmos életművén. Persze nem a születésétől a haláláig megszakítás nélkül, hanem fel-felvillant belőle motívumokat, amikor Tell Vilmosnak helyt kell állnia. Amikor elviszik az apját, amikor küzd a kantonok támogatásáért, a Rüttli esküt, az ominózus almás jelenetet, és a Gessler elleni végső csatát. Természetesen a részelemek nem függetlenek egymástól, mindenhol olyan információk gyűjthetők, amelyek a későbbiek során akár az életünket is megmenthetik, a végső csata szempontjából meg kulcskérdés, hogy a három kantonból – Schwyz, Uri, Unterwalden – hány támogatását tudjuk megszerezni. A játékmechanika itt sem a szokványos, nincsen se dobókocka, se értékeink, minden a döntésünkön múlik.

A történet bár elsősorban a Tell Vilmos sztorira épül, természetesen vannak benne Easter Eggek, és más történetekre utalások. Felbukkan például a Bánk Bánból is ismert Bieberach lovag, de akár Robin Hoodéktól is tanulhatunk íjászkodni. Nagy tárgygyűjtésbe itt nem fogunk kezdeni, összesen 3 tárgyat lehet a kaland során beszerezni, ezek sem a hasznosságuk miatt relevánsak, inkább csak szimbolikusak, hogy 1-1 kanton támogat-e minket vagy sem.

Ami még érdekesség lesz, hogy megjelennek a kalandban a Magyar Kártya karakterei. Ezen persze önmagában véve nincs mit csodálkozni, hiszen a magyar kártya illusztrációi a Tell Vilmos történetből merítettek ihletet. Akik ezt tudták eddig is, azoknak ez aligha lesz meglepetés, de akik ennyire nem kedvelik a történelmet, azok számára lehet egy külön érdekesség, hogy most már egyfajta karaktert is tudnak majd párosítani ahhoz.

 

Nehézség: Bár szadistának nem nevezném a kalandot, de azért azt sem mondanám rá, hogy kifejezetten könnyű. A végső összecsapás megnyerésének két feltétele van. Az egyik és legfontosabb, hogy mind a 3 kanton támogatására szükségünk van hozzá. Ha csak 2 van meg, Svájcot ugyan felszabadíthatjuk, de a feleségünk kiszabadítása reménytelen, ha pedig csak egy vagy egy sem, akkor teljesen reménytelen, hogy harcba szálljunk a Habsburgokkal (igaz, egy esetén még a családunkat megmenthetjük, ha elég felkészültek vagyunk).  A három kanton támogatásának a megszerzése gyakorlatilag a könyv első fele, mindenhol valamelyik készségünket (hajózás, íjászat, diplomácia) magas szinten kell alkalmaznunk, hogy elnyerjük a kanton támogatását.

Ami nekem kifejezetten tetszik a könyvben, hogy van egy pótvizsgára lehetőség. Ha a játék elején nem tudtuk mindhárom kanton támogatását megszerezni, akkor az egyikbe még egyszer visszamehetünk és egy másik próbával megszerezhetjük a támogatást. Személyes véleményem, hogy erre leginkább Uri kapcsán lehet szükségünk, mert az a leginkább komplex feladat, és nagyon nehéz a lehető legjobban kijönni belőle. Ilyen szempontból nagyon jó, hogy van egy javítási lehetőségünk.

A másik záloga a sikernek, hogy kitaláljuk a pontos stratégiát. Ennek kapcsán nagyon nagy szerepet kap egy jóslat, amit az elején kaphatunk meg, és ha megfelelően értelmezzük az információkat, akkor számos stratégiai kérdésben tudunk jó döntést hozni. E mellett több esetben előfordul az, hogy amit a kaland elején „gyakorlásként” megtanulhatunk, illetve kipróbálhatunk, arra egy későbbi szakaszban emlékezni kell „élesben”, amikor már a rossz döntés akár az életünkbe is kerülhet. Egyébként ahogy a kaland vége felé közelítünk, egyre több halálos (vagy legalábbis kudarccal végződő) kimenetel van, a fejezetpontok számához képest szerintem relatíve sok, bár a többség azért elkerülhető.

 

A kedvenc részeim a kalandból: Értékelés hiánya ellenére azért próbálom kiemelni a könyvből azokat a részeket, amelyikeket a legjobban szerettem. Számomra, ami kiemelkedő volt, azok a „pótvizsga-feladatok”, vagyis azok a feladatok, amiket egy esetleges kudarc után kell teljesíteni. Itt nem csak a játékmechanika tetszik, hanem maguk a próbatételek is. Kicsit sajnálom is, hogy ezekből maximum eggyel találkozhat az ember becsületes lejátszás során, mert mind a három remek. Az Uriban lévő különösen tetszik, de a másik kettő is hasonló sémára épül, leginkább arra, hogy a cél szentesíti-e az eszközt, vagyis mi a fontosabb: egy küldetés teljesítése bármi áron, vagy akár az is felvállalható, hogy elbukjuk a küldetést, de megőrizzük a morális értékeinket. Ez egyébként egy egész biztonságos része a kalandnak, a három küldetés alatt összesen egy halálpont van SPOILER!!! bevallom azt is én tetettem be, de azt gondoltam, hogyha valaki van akkora gyökér, hogy kinyírja a szent bikát és a hulláját viszi a karámba, az megérdemli Spoiler vége!.

Egy másik számomra kiemelkedő rész az almás jelenet. Nagy dilemma, mert nyilván benne van az a döntés is, hogy szándékosan mellélövünk, hogy ne veszélyeztessük a fiunk életét, de kérdés, hogy akkor milyen lesz a közhangulat, lesz-e következménye. Vagy megpróbálunk tökéletesen lőni, kockáztatva vele azt, hogy akár meg is ölhetjük a fiunkat. Nem egy egyszerű dilemma ez sem. Illetve nekem tetszik az elején lévő rejtvényfejtős-jósos rész is, érdekesek a kérdések, az információk feldolgozása meg egy jó intellektuális kihívás.

 

Most egyelőre ennyi, aki kíváncsi a kalandra, szerezze be! :)

A könyv elérhető a Kaméleon Komix oldalán.

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/