Véleményes blog - ahol minden vélemény szabad

  Újabb lapozgatós könyv jelent meg a közelmúltban, az Arcytaryum labirintusa. A mű szintén magyar szerző tollából származik és pdf formátumban már korábban meg lehetett szerezni, de én most a könyv verziót gyűjtöttem csak be, ami igencsak tekintélyes méretű, 600 fejezetpontos, amiből jó néhány eléggé hosszú is. Hogy ebből mit sikerült kihozni, azt mindjárt láthatjátok. Aki már nem emlékszik a pontozásomra, az itt megtalálhatja. Amit még az elején megjegyeznék, hogy a szerző saját illusztrációival gazdagítja a művet és még az egyes szintekről térképeket is készített, hogy láthassuk, hol jártunk a kaland folyamán, és mit kerültünk el. Ezek nagyon hangulatos extrák, ugyanakkor én mindig a játékot magát pontozom, így ezeket a körülményeket ezúttal nem veszem figyelembe.   Történet (2): Az alapsztori tulajdonképpen egy klasszikus. Miután egy barlangi csata felhívja magunkra egy varázslónő figyelmét, beinvitál – vagy inkább beteleportál – az otthonába. Ott mesél nekünk az Arc...

  Szeretek kísérletezni, ha kajáról van szó, de csak mint fogyasztó. Nem magam készítek egyedi ételeket, hanem étteremből rendelek. Viszont mindig, amikor meglátok valami olyan ételt, ami két ételnek egy sajátos elegye, akkor az kíváncsivá tesz (ilyenekről írtam már korábban , bár sajnos ezeknek a helyeknek a többsége azóta már nem működik). Amit viszont legutóbb a Pizzagyárnál láttam, már sokkal furcsább volt: rántott pizzaszeletek. Attól most tekintsünk el, hogy egy olasz szakács, ha ezt meghallja, valószínűleg szívinfarktussal ott lesz a vége. De nekem is furcsa volt, hogy egy tészta alapú ételt miért kell még bepanírozni. Én már a rántott palacsintára is kicsit furcsán nézek, de abból ettem már jót, így emiatt úgy gondoltam itt is teszek egy próbát. Háromféle ízben található meg az étlapon: dupla-sonkás, szalámis-hagymás és tarjás-kukoricás. A dupla sonkással próbálkoztam. A kiszállítási idő rendben volt és az étel látványban is tetszett. Ugyanakkor a mennyisége már egy érd...