Vissza a múltamba 37. – Az óriások árnyéka

Nemrégiben megjelent Jackson és Livingstone mester tavalyi (illetve azóta már tavaly előtti :) ) két kötete magyar nyelven. Vasárnap egy szavazást tettem közzé, hogy melyik kritikájával kezdjem, és a szavazók többsége az új Livingstone-mű, az Óriások árnyéka mellett tette le a voksát. Úgyhogy ez következzen most. A pontozásom a szokásos , nézzük, mit sikerült alkotnia a mesternek a tavalyi évben. Történet (3): Az alaptörténet nem túlságosan bonyolult: egyszerű kalandozóként nemrégiben elvesztettük a kardunkat és újat akarunk vásárolni, hogy aztán belekezdjünk egy kalandba. A többi már játék közben derül ki, viszont kicsit muszáj belemennem a kalandba, hogy tudjak valamiféle véleményt írni. Szóval hamar elindulunk egy törpe társaságával egy kalandba, ahol találunk egy koronát, amit társunk felhúz, és ezzel elindítja a bajok sorozatát. Egyrészt a korona megöli őt, de ami még ennél is szörnyűbb, hogy négy rettenetes vasóriás kel életre azzal a szándékkal, hogy elpusztítsa...