10 ok, amiért hatalmasat csalódtam a Skywalker Korában (SPOILERES!!!)

Nagy Star Wars rajongó vagyok, ezért az elmúlt napokban már igen komoly lázban égtem, vártam a legújabb filmet, a harmadik trilógia lezárását. Előtte 1-2 nem spoileres kritikát és értékelést is megnéztem, ami elég ambivalens volt. A nemzetközi kritikusok többsége ugyanis igen rendesen lehúzta a filmet, a magyar videobloggerek azonban inkább pozitívan szóltak róla. Sajnos a film megnézése után engem is mérhetetlen csalódottság jellemzett, konkrétan indulatok forrtak bennem. A következőkben megpróbálom megindokolni, mi volt a problémám a filmmel és miért érzem úgy, hogy ez nemhogy felvitte volna a legújabb trilógiát, hanem talán a legrosszabb része lett a 3-ból. A lista nem feltétlen rangsor, bár igyekszem nagyjából a súlyosabbakkal kezdeni.

1.      3 perc alatt 3 film jelentéktelenné válása

Tudom, hogy a harag és a düh a Sötét oldalhoz vezet, de sajnos már az első 3 perc után éreztem őket. A VII. és a VIII. rész elmesélt egy történetet, ahol azért sok minden történt az Első Rend és az Ellenállás között. Pár dolog a teljesség igénye nélkül: az Ellenállás elveszti a komplett flottáját, az Első Rend a legfőbb bázisát, Snoke vezér meghal, hajója is elpusztul, előtte viszont szinte a teljes ellenálló csapatot legyőzik. Erre mi derül ki már az elején: ez mind csak színjáték, az egész Palpatine terve volt. Na, jó, örültem, sok értelme volt az első 2 résznek, ha csak egy bábjátékot láttunk. A mellett, hogy a történeti magyarázat egyébként egyáltalán nem életszerű (egy terv része lenne mellékesen egy Starkiller bázis felépítése és lerombolása? Ne már…), a háttér még jobban zavar. Nem tudom, láttam-e valaha olyat, hogy egy filmtrilógia 3 része mintha mindenben le akarná ütni és semmissé tenni a másikat. Már az első rész után is sok kritika érte a másodikat, hogy elveti az alapokat. Itt meg megint megtörténik ugyanez, szinte teljesen átformálja Abrams az Utolsó Jediket, amit muszáj megtartani az előzőből, azt megtartja egyedi interpellációval, a többit meg kidobja. Szinte semmi koherenciát nem érzek a trilógia 3 része között. De ez zavar kevésbé. Jobban az, hogy Abramsnek sikerült befejeznie azt, amit az Ébredő Erő elkezdett az eredeti trilógia jelentéktelenítése tekintetében. Elpusztították a Birodalmat…na és, jött az Első Rend. Elpusztították a Halálcsillagot…na és, jött a Csillagpusztító. Na de legalább Palpatine-t elpusztították, aki még gonoszabb, mint Snoke, legalább ez siker…ja, mégsem, ő is él. Volt értelme a 30 évvel ezelőtti küzdelmeknek, gratulálok!

2.     Megválaszolatlan kérdések Palpatine körül

Az előző pontban leírtak ellenére is Palpatine visszahozása a film szempontjából nem volt egy rossz döntés, ugyanis az Utolsó Jedik végére a gonosz karakterek ereje konvergált a nullával. Snoke meghalt (de még hogy…), Kylo Ren továbbra sem tud erős karakter lenni, Hux tábornokot meg inkább hagyjuk is. Ezért kellett egy igazán erős vezető. Itt azt gondolom Abramsnek 2 választása volt, vagy visszahozza valahogy Snoke-ot (amit magyarázhatott volna azzal, hogy a halál megjátszott jelenet volt, ezt mondjuk nehéz lett volna jól kivitelezni), vagy hoz egy új gonoszt. De egy főgonoszt nem lehet egy epizód alatt felépíteni, ezért szinte adta magát, hogy azt a karaktert hozza vissza, akinek már semmit nem kell bizonyítania és tudjuk róla, hogy velejéig gonosz és egyben remek stratéga. Épp ezért nekem tetszett a trailerben a megjelenése, és már izgatottan vártam, hogy megtudjam, hogy élte túl Palpatine a Halálcsillagon történteket, milyen módon hozzák vissza őt a világba, miért kellett ennyi időt várni a megjelenésével, és egyáltalán milyen belépője lesz. Nos, jelentem, ezekből a kérdésekből semmire nem kaptunk választ. Megjelent és kész. Senki sem tudja, miért pont most és hogyan. Oké, lehetséges, hogy erről akarnak még képregényt vagy animációs filmet készíteni (esetleg önálló filmet), de én azt szeretem, ha a filmek összessége is kerek egész képet alkot az animációk és képregények nélkül is (ezért nem tetszett a Han Soloban sem Darth Maul visszahozatala). Ez most nem így történt, így azoknak, akik csak mozifilmeket néznek, marad egy komoly hiányérzetük.

3.     Már megint a Halálcsillag!

A film elején még örültem, hogy végre nem Halálcsillaga lesz az Első Rendnek, hanem egy csillagromboló flottája, szuper. Aztán jött a csalódás: az összesbe bele van építve egy mini Halálcsillag. Egész egyszerűen hihetetlen, hogy nem képesek a Star Warsban egy ellenséget bolygópusztító fegyver nélkül létrehozni (és ezt Poe önironikus megjegyzése sem árnyalja)! Ráadásul az egész igazából nem is hatékony. Oké, hogy egy bolygót elpusztít, de miért akarunk elpusztítani egy bolygót, ami felett elvileg uralkodni akarunk? Ráadásul hajó-hajó elleni harcban ez a fegyver inkább átok volt, mint áldás, hiszen nem védi pajzs és ha felrobban, akkor az egész hajót magával viszi. Gratulálok a tervezőknek! Thrawn főadmirális is megmondta már, hogy a háborút nem az erős fegyverek, hanem a kis vadászgépek döntik el. Ismét bebizonyosodott, hogy igaza van.

4.     És már megint egy objektum lelövésével kiiktatható az egész!

Megintcsak a szokásos baromság: adott egy kiváló mérnöki gárda, aki felépíti ezt a csodás flottát, és arra nem gondolnak, hogy valahogy ki is kell navigálni őket a helyről, ahol építették őket, e nélkül egyszerre az összes megsemmisíthető. Ismét gratulálok. A másik: ha ismerik ezt a hibát, akkor nem lenne egyszerűbb kivinni őket a biztonságos űrbe még azelőtt, hogy az egyik elpusztít egy bolygót és felhívják a figyelmet arra, hogy még a komplett flotta benn van az Ismeretlen légiók egy csücskébe és megakadályozható a kijövetelük? Óvodások ülnek az Első Rend stratégáinak soraiban?! Bár lehet, hogy csak ugyanazok képzik őket, akik a rohamosztagosokat tanítják célozni.

5.      Honnan szerzett az Ellenállás ilyen gyorsan egy ekkora hadsereget?

A film végére csak összeállt két komoly hadiflotta, de hogyan? Egyik a föld alól jött elő (szó szerint), a másik meg még abszurdabb. Gondoljuk kicsit végig a történetet: az Első Red kiterjeszti a hatalmát, nem jön senki segíteni az Ellenállásnak. A Csillagpusztító elpusztít 5 bolygót, nem jön senki segíteni az Ellenállásnak (talán félelemből). A Csillagpusztító elpusztul, az Eső Rend meggyengül, nem jön senki segíteni az Ellenállásnak. Az Ellenállás majdnem teljesen elpusztul, nem jön senki segíteni az Ellenállásnak. A Falcon körülrepül a galaxisban: boldog-boldogtalan érkezik. Valaki magyarázza el nekem ennek a logikáját! Meg kicsit számoljunk! Az Ellenállás megérkezik maroknyi csapatával, ugyanekkor indul el a Falcon toborozni. És legnagyobb jóindulattal egy órával később megjön a mindenhonnan érkezett sereg. A Falcon egy óra alatt átrepülte a galaxist, majd az ismeretlen régiókba érkezett egy hadsereggel (ami ugyebár egyszerre érkezett, tehát a leglassabb tempója az irányadó)? Ez még Star Wars mércével mérve is abszurd. A csatajelenet jó lett volna, ha mutatnak valamit, de 1-2 robbanó hajón és csillagrombolón kívül semmit sem láttunk. A Zsivány egyes csatajelenete alatt sokkal feszültebb voltam, de ami igazán elkeserítő: a Star Wars Rebels sorozat Thrawn vs. Felkelők csatája során is sokkal feszültebb voltam. Azt hiszem, ez nem igényel további kommentárt.

6.     Miért hal meg boldog-boldogtalan az Erőhasználat során?

A film mentségére legyen szólva: ez már az utolsó Jedikben megtörtént Luke-kal. De talán nem pont ezt a részét kellett volna átvenni az előző műnek, hiszen már ott sem értették sokan, hogy mi történt. Itt meg két új Erőhasználat után bekövetkező halált látunk. Egyik Leiáé, ami elég életszerűtlennek hatott azután, hogy egy epizóddal korábban arra volt ereje, hogy az űrből visszatérjen a hajójára, főleg, mert most azért nem egy annyira epikus dolgot csinált. De oké, ez még magyarázható, mivel Carrie Fisher halála miatt kevés jelenetük volt, valahogy gyorsan és szépen le kellett zárni a karaktert, ami nagyjából sikerült is. De Kylo? Vele meg mi történt? Oké, azt el tudom képzelni, hogy a gyógyítás használatába azért hal bele valaki, mert a saját erejét adja át a másiknak (ahogy Rey tette a kígyóval) és neki már nem volt sok. De akkor meg miért nem volt komolyabb baja Reynek Kylo meggyógyítása után? Hiszen ott konkrétan egy halálos sérülést gyógyított meg. Számomra ez totál ellentmondásos. Ez a belehalunk az Erőhasználatba meg a Dragon Ballra emlékeztet, ott láttunk egy csomó olyat, hogy a Ki túlhasználata miatt valaki a másvilágra kerül. Mélységesen csalódott vagyok, hogy közel 3 évtized után nem sikerült valami újat kitalálni.

7.     Vezéráldozat helyett csomó „majdnem-halál”

2 komolyabb karakter hal meg a filmben, akiket kb. előre borítékolni lehetett (Leiát a körülmények miatt, Rent pedig korábbi bűnei alapján). De ezen túlmenően senki. Én megmondom őszintén hiányoltam ezt, hogy egy igazán drámai karakter feláldozza magát, ezzel jelezve a küzdelem súlyát. De nem ez történt, sőt a Disney még a mellékkarakterekre is igencsak vigyázott. Hiába robbant fel egy komplett bolygó, az egyetlen releváns szereplője túlélte (fogalmunk sincs, hogy), Csubi drámai halála után kiderült, hogy nem is halt meg (és ezzel Rey kétségbeesése is szinte teljesen elszállt), C3PO-tól már elbúcsúztunk, aztán R2 egy mozdulattal helyrehozza, Finnéktől is szinte már elbúcsúzunk, de azért csak megmenekülnek. Nekem ez egy kicsit már túlontúl mesei volt, mondhatnám kicsit pejoratívan, hogy tipikus Disney-s. De legalább nem voltak röhejes halálok benne. Ja, de, egy mégis. Hux tábornoké. Az egész karakter annyira méltatlan és szinte már parodisztikus volt főleg a VIII. részben, hogy legalább a végén lehetett volna neki adni egy méltó halált, vagy úgy, hogy Ren szemébe néz és elmondja neki a véleményét, mielőtt meghal, vagy, hogy a menekülés közben az életét adja (harcban), hogy Finnék időt nyerjenek. Ami történt az viszont tökéletesen méltó Hux eddigi jeleneteihez…

8.    Ismétlődő elemek, kiszámítható történet

Nézzük meg mi történt Rey első 3 kalandjában: elindul valamit megkeresni, Kylo megtudja, hol van, utána megy, összecsapnak, elmennek. Igen, mindez háromszor egymást követően. Kövezzetek meg, nekem ez már teljesen unalmas volt (bár azt meg kell hagyni, hogy a harmadik összecsapás igen jóra sikeredett). A második felétől meg szerintem kb. minden megjósolható volt, ami történt fog, konkrétan egyetlen olyan jelenetet sem kaptam, amin igazán meglepődtem volna. Az Utolsó Jedik legalább hozott 1-2 olyan váratlan fordulatot, amin ugyan gyakran hüledeztem, de amire nem számítottam. És ami engem illet, inkább a megosztó újítások, mint a langyos víz.

9.     Karakter-visszafejlődés

Az eredeti trilógiában az látszott, hogy a főszereplők az első és a második epizódban állandóan konfrontálódnak, de a harmadikban már (majdnem) teljes összhangban voltak. Itt viszont mintha mostanra jöttek volna elő az igazi ellentétek. Rey és Poe esetében mondjuk ez az Utolsó Jedik bűne, mert annak a végén találkoztak először, de Finn és Poe esetében érthetetlen. Ahogy Kylo Ren és Hux viszonya amilyen kiélezett volt az első epizódban, annyira semmilyen most (egyébként Hux karakterétől teljesen idegen is volt az Ellenállásnak való kémkedés. Az nem, hogy nem akarja Kylot szolgálni, de a Legfőbb Vezér és az Első Rend iránti alázata alapján az Ellenállás segítésénél karakterazonosabb lett volna egy belső felkelés kiépítése). De Reyt is jóval esetlenebbnek éreztem, mint a korábbi részekben (nem méltó Luke fénykardjára…hányszor használta korábban?), és Poet is, de Finnél sem igazán éreztem a karakterfejlődést. Talán Kylo Ren az egyetlen, akinél tényleg lehetett egy folyamatosan ívelő fejlődést látni a 3 rész alatt (ha a másodikat egy egységes egésznek tekintem), de ez egy karakter a sokból.

10.  Teljesen indokolatlan és be nem fejezett szerelmi szálak

A történetben az első két részben legfeljebb utalások voltak érzelmi kapcsolatokra, talán egyedül Finn és Rose esete volt ennél valamivel több. Itt is sok ilyen utalást láttunk, csak éppen teljesen feleslegeseket. Az, hogy Finn mit akar Reynek mondani, nagyjából sejthető és (put your hands up in the air…dobpergés…) totál ellentmondásban van az Utolsó Jedikkel. De nekem az utolsó csók Rey és Kylo között is teljesen értelmetlen. Az eddigi kapcsolatuk nekem egyáltalán nem szerelmi alapúnak tűnt, még akkor sem, amikor épp egy oldalon voltak, inkább egy sajátos testvéri viszonynak. Szóval nekem ez a végére egyáltalán nem hiányzott. Egy szerelmi szálat vagy építsünk fel az elejétől a végéig, vagy ne is erőltessük! A Zsivány Egyes bebizonyította, hogy szerelmi vonulat nélkül is össze lehet hozni egy jó Star Wars filmet, itt megint mi szükség volt erre?

Ami azért tetszett:

Nem sok minden volt, de azért 1-2-t emeljünk ki! Ha már a karaktereket nézzük, akkor Palpatine, annak ellenére, hogy nem így kellett volna szerintem behozni, nagyon jó lett, ugyanaz a velejéig romlott, ám mégis ravasz, de nyájas valaki, aki mindig is volt! És ahogy taktikázik! Konkrétan nem jöttem rá, hogy tényleg az volt a célja, hogy Rey megölje, és csak amikor rájött, hogy kudarcot vallott, akkor próbált ismételten ő maga uralkodóvá válni, vagy végig ez volt a célja, és a szertartás csak azért volt, hogy Kylo és Rey egyszerre ott legyenek. Ez pedig nagyon tetszett, nem baj, ha nincs minden rejtély megoldva, fantáziáljon a néző! Kylo Ren karaktere is fejlődött, talán ebben a részben tudtam leginkább azonosulni vele és a film egyik legérzelmesebb jelenete volt Kylo és Han párbeszéde (még azt is el tudtam felejteni, hogy Han nem Erőhasználóként szellemalakban megjelent). Ezenkívül nagyon epikus volt Rey és Kylo utolsó csatája egymás ellen. Az Utolsó Jedikben az tetszett nagyon, hogy a legtöbb karaktert árnyalta, hoztak hibás döntéseket, követtek el rossz dolgokat és ebben a jelenetben ez a megközelítés a tetőpontjára hágott. Adott volt egy már a sötétség felé tendáló, erőszakos Rey, és egy nyugodt, de céltudatos Kylo, aki bár a Sötét oldalt szolgálta, viszont tudtuk, hogy Leia érintkezni akar vele. Nem lehetett eldönteni, hogy kinek szurkoljunk, leginkább azt kívántam, hogy senki se sérüljön meg az összecsapás során. Ilyen érzésem még az egyik küzdelem alatt sem volt a Star Wars történetében.

Ezekből is látszik szerintem, hogy a Sithek köré épített része volt a történetnek az egyetlen, amiről alapvetően pozitív a véleményem, de az összes többire sajnos a felejthető a leghízelgőbb szó, amit mondani tudok.

És ezek a hibák, amiket említettem, csak a nagyobbak. Az olyan apróságokról, minthogy az Erőszellemek fizikai tárgyakat megfognak, egy hajónak nem gond, hogy pár évet a víz alatt töltött, a Ren lovagokról annyit tudtunk meg, hogy egy fegyvertelen Kylot még le tudnak győzni együtt, de ha fegyvere van, akkor már nem boldogulnak vele; meg hogy az egész humorvilága 1-2 poént kivéve a nagyon bárgyú kategóriába mozog, szinte már észre sem vettem.

Sajnos ez alapján nekem elég lesújtó a véleményem a filmről. A legjobban viszont talán az fáj, hogy magában a történetben láttam a potenciált. Ha ezt nem egy részbe kell belefoglalni, hanem mondjuk szépen megírják 3 epizódban, egy korrekt Palpatine előzménytörténettel, jobban felépített Kylo Rennel és olyan további epizódokkal, ahol szerepet kapnak a régi hősök (a Han-Kylo jelenet ebbe is belefért volna), akkor szerintem ebből kijöhetett volna egy baromi jó sztori. Itt nyilván Abramnek nehéz dolga volt, mert egy új történetet kellett írnia egy részben, úgy, hogy a legtöbb szálat már elvarrták. Viszont ez utóbbiban neki is van sara a nagyon biztonsági Ébredő Erő megalkotása miatt. Így nem tudom felmenteni a felelősség alól. Meg arra senki sem kötelezte, hogy már megint bolygók robbanjanak fel a nyomában…

Ennyi nagyjából a véleményem.  De akinek nem vettem el a kedvét, nézze meg és kommentben írja le a gondolatait.

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/