A sónak mennie kell! – Grizzly Pizzéria, Grizzly tüzes pitaburger menüben + nutellás palacsinta

Van, amikor az ember csak lapozgat az éttermek között, hogy mit válasszon, és kíváncsian keres valami olyat, ami igazán egyedinek tűnik. Amikor a Grizzly pizzériában találtam egy „pitaburger” elnevezésű ételt, nagyon kíváncsivá váltam. Egy újabb hibrid ételt kóstolhatok, a gyrosés a burger szerelemgyerekét? Megnéztem a kiírást, és láttam, hogy helyben készült pékáruval is reklámozza magát. Már tudtam, hogy ezt ki fogom próbálni. A különböző verziók közül hezitáltam melyik legyen. A tüzest éreztem a legkomplexebbnek, háromféle hús (bacon, paprikás kolbász, hamburgerhús), kétféle szósz (erős pista, hamburgerszósz), ez jónak ígérkezett. A 2.200 forintos ár ugyan kicsit drágább, mint az átlag burger menüké, de ha ez egyedi minőséggel jár, akkor azt mondom, ám legyen. Mivel picit óvatosabban akartam bánni a csípős alapanyagokkal, ezért pfefferoni paprika nélkül kértem az ételt. És mellé kipróbáltam a nutellás palacsintát, hogy egy jó desszerttel koronázzam meg a vacsorám.

A kiszállítás ezúttal elég hosszúra sikeredett, kb. 70 perc volt, de sebaj. Hanem, amikor megnéztem az ételt, már elkezdtem aggódni.  Maga a burger hatalmasra sikeredett, viszont a buci nem tűnt többnek egy egyszerű óriás zsemlénél, semmi pitára hajazó nem volt benne. Ráadásul valamire kínosan emlékeztetett a régmúltból. Aztán a blokk azonnal rávilágított, hogy mire. A blokkon szereplő szolgáltató az Apolló étterem volt. Jártam már ott párszor és szeretem is a helyet, de a hamburgerükkel kapcsolatban nem volt jó élményem, főként egy óriási, fullasztó sós buci miatt. Elkezdtem tartani attól, hogy a múlt megismétli önmagát.

Amikor beleharaptam a buciba, kicsit visszatért a pozitív érzésem. Valóban jó nagy, de lazábbnak tűnt, mint a korábbi élmény során kóstolt. Bár ízben ez sem ad semmit, de ha a többi összetevő jó, akkor zavarólag sem fog hatni. Sajnos azonban ezután jött a hidegzuhany. Az ételben a sós elemek túlontúl dominálnak. A hamgurberhús nagyon sós, a paprikás kolbász nagyon sós, a bacon jellegéből adódóan szintén sós. Ehhez pedig még sokat hozzátesz az Erős Pista, ami szintén sós. Tehát 4 igen domináns elem van az ételben, ahol a sómennyiség az átlag fölötti.

És talán ennek a hatása, de szörnyen csípősnek éreztem az ételt. Pedig valóban nem került bele pfefferoni paprika, és szent meggyőződésem, hogy kevésbé kellett volna ennek az ételnek csípősnek lennie, mint a múltkori cikkemben szereplő Amerika Extra Burgernek. Csakhogy amíg ott voltak ízek a csípősség mellett, addig itt csak a sót éreztem. Ez a két íz pedig eléggé tudja erősíteni egymást. Az összképet pedig csak fokozza, hogy a zöldségekből és az egyébként édeskésebb hamburgerszószból nem tettek eleget az ételbe. Ezek tudtak volna az egész ételen frissíteni, de sajnos a többi összetevőhöz képest aránytalanul keveset kaptam belőlük.

A krumpliról még nem értekeztem, de sajnos az se tett igazán hozzá. Sima mirelit termék, ráadásul szerintem sokat utazott, legalábbis a frissességet már nem nagyon éreztem rajta. Nem rontott az összképen, csak éppen ez az összkép már igencsak lenn volt eddig is.

Az ételnek kb. a felét tudtam megenni és sajnos elsősorban nem azért, mert olyan hatalmas adag volt (jó, azért nagy, ezt meg kell hagyni), hanem mert nem volt kedvem tovább enni. Azt gondoltam, hogy ezen a képen már egy tökéletes palacsinta sem képes javítani. De sajnos az is messze állt a tökéletestől. Az oké, hogy a palacsinta széle a sütés következtében ropogósabb, mint a tészta belseje. De itt nem ropogósnak, hanem konkrétan keménynek éreztem a tésztát, és nem a szélén, hanem nagyjából a fél palacsintán. Ez megint érthetetlen volt számomra. Nem veszik észre, hogy egy tészta kemény? A benne lévő töltelék egyébként minőségében is mennyiségében is oké, de azért egy palacsintatészta elkészítése ne okozzon már problémát egy étteremnek!

A főételért végül 2.200, a desszertért 600 forintot fizettem és sajnos azt kell mondanom, hogy ez még ennek a felét sem érte volna meg. Persze ilyenkor mindig szem előtt kell tartani, hogy ez egy kóstolás volt, és az is lehet, hogy csak egy rossz napot fogtam ki, vagy történt valami váratlan. Csakhogy a gasztrobloggerkedés kegyetlen műfaj, sok helyet szeretnék kipróbálni, ehhez képest messze nem járok minden nap étterembe, és nem is rendelek minden nap, akkor kell jól teljesíteni, amikor kóstolok. És ha erre az ételre gondolok, akkor a legfőbb kérdésem az, hogy ez hogy fordulhatott elő? Hogy lehet, hogy ennyire figyelmetlen volt a szakács, hogy nem vette észre, hogy ez az étel ilyen súlyos hibákban szenved? És őszintén remélem, hogy ez a kérdés, amit meg kell válaszolni! Mert ha ennek az ételnek úgy kellett kinéznie és úgy volt „jó”, ahogy megkaptam…akkor még ennél is nagyobb a baj.

Értékelésem: 4/10. (hogy ez pontosan mit jelent, arról itt olvashatsz).

Bővebben a helyről (saját oldalt nem találtam): https://etterem.hu/grizzly-pizzeria 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/