A pilóták rangsora a 2019-es Formula 1-es szezonban, 1. rész

Ritkán írok sportról, de most egy kivételt teszek. A Formula 1-nek nagy rajongója vagyok és szeretem a futamokat figyelemmel követni. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy ez az egyik olyan sport, ahol a végeredmény nem mindig mutatja a teljesítménybeli reális képet. Mert lássuk be, a technikai háttér rengeteget számít, valaki lehet a mezőny legjobbja is, ha a leggyengébb autóban ül, nem fog labdába rúgni. És ugyanez igaz fordítva is, nyújthat valaki középszerű teljesítményt, a csúcstechnikával akkor is az élmezőnyben fog végezni.

Ezért úgy döntöttem, hogy készítek egy listát a 20 versenyző pilótáról, hogy én miként értékelném a teljesítményüket egymáshoz viszonyítva. Nyilván az autók közötti különbségek is csak becsülhetők, így ez a kép sem biztos, hogy a legreálisabb, de azért törekszem lehetőség szerint objektívnek maradni. Ma a mezőny hátsó felével ismerkedhettek meg, néhány nap múlva meg a legjobbakkal is!

20. Robert Kubica

Nyilván a visszatérő lengyel helyzete nem volt könnyű. Már önmagában az is megbecsülendő, hogy egyáltalán a 2011-es súlyos balesete után vissza tudott térni. Ráadásul a mezőny messze leggyengébb technikájánál kellett helytállnia, így gyakorlatilag a csapattársán kívül semmilyen összehasonlítási alapunk nincs. De az tragikus. Az összes időmérő edzésen kikapott tőle, és a futamok közül is, amelyeket mindketten befejeztek, mindösszesen kettőn tudott elé kerülni. Az már csak a sors fura iróniája, hogy ebből a két futamból az egyiken annyian kiestek, hogy pontszerző helyen zárt, és hozzá fűződik a Williams egyetlen idei pontszerzése, de ez sokkal inkább tudható be a szerencsének, mint a teljesítményének. Derék dolog volt visszatérni, de szerintem ki kell mondani, hogy ebben nincs több, és ezt a szezon végi visszavonulása is jelzi.

19. Romain Grosjean

A Haas versenyzőjét sem illeti sok dicséret. A mellett, hogy szabadedzéseken rengetegszer zúzta össze az autót, a szezon elején több balesetet is sikerült összehoznia. Pontokat tekintve 40%-át tudta megszerezni a csapattársénak, ami nagyon kevés, viszont kicsit meglepő módon a közösen befejezett 12 futamukon (ez a 12-es szám önmagában elég sokat elmond…) hétszer megverte őt. Ennek ellenére ebből a Haasból azt gondolom, hogy ennél sokkal többet ki lehetett volna hozni, és nem is nagyon értem, hogy miként maradhatott meg ez a pilótapáros.

18. Antonio Giovinazzi

Egy adat, ami mindent elmond: Csapattársa a nyári szünetig a középmezőny pilótái közül a legtöbbször szerzett pontot. Giovinazzi ez idő alatt összesen 1, azaz egy pontot tudott összegyűjteni (igaz, ez a Hockenheimi kizárás miatt akár több is lehetett volna). Mentségére szóljon, hogy a szezon második felében kicsit már fel tudott hozzá zárkózni, valamint, hogy mégiscsak az első szezonja a mezőny legrutinosabb pilótájával szemben, de azért a tények önmagukért beszélnek: futamokon 14-2-re kapott ki csapattársától, és ha nem lett volna a kaotikus brazil futam, 31-4-re kapott volna ki pontok terén. Mindezek ellenére megkapta jövőre a lehetőséget, de ennél sokkal több kell.

17. Kevin Magnussen

Kicsit mintha a karma visszaütött volna idén Kevinre. Régebben rengeteg baleset kötődött az ő nevéhez, idén meg sok olyan balesetbe keveredett be, ahol érzésem szerint nem ő volt a ludas. Ezzel együtt a 20 pont, amit a szezonban szerzett, elég kiábrándító, még akkor is, ha a második felében a Haas már nem volt a topon. Ennél tőle is több kell.

16. Lance Stroll

Furcsa helyzetben vagyok a Racing Point pilótájával. Az igazat megvallva felülmúlta azokat az elvárásaimat, amiket szezon elején vártam tőle. Ugyanakkor ez önmagában véve azért nem jelent sokat, mert ő volt az a pilóta, akitől nem vártam el semmit. És időmérőkön kb. ezt is hozta, összesen 2 alkalommal tudta megverni Perezt. Futamokon azonban egyáltalán nem szerepelt rosszul, legtöbbször előre tudott lépni, és a kanadai, ausztrál és német futam egyaránt kiemelkedő volt tőle. Ugyanakkor a gyenge időmérők miatt nagyon sokszor kevés volt a felzárkózás a pontszerzéshez. És ez főleg az évad második felében volt jellemző. Ugyanis ebben az időszakban Sergio Perez már folyamatosan elkezdte gyűjteni a pontokat, Stroll pedig mintha ekkorra fogyott volna el. Márpedig nem megengedhető, hogy valaki akkor ne gyűjtse folyamatosan a pontokat, amikor a márkatársa erre képes. Persze az is igaz, hogy első éve volt az új csapatánál, de jövőre már kötelező neki is a fejlődés!

15. Nico Hülkenberg

Kicsit meglepett engem Nico idei teljesítménye. A szezon elején még úgy tűnt, hogy a gyakrabban hibázó Riccirado mellett ő lesz itt a csapat fix. embere, ki majd szorgosan gyűjti a pontokat, és akár még le is győzheti ausztrál csapattársát. A végére azonban finoman szólva sem ez történt. Pontok tekintetében még vállalható is lenne a különbség (54-37, vagyis 69%), de az a tény, hogy a közösen befejezett futamok tekintetében 10-4-re alulmaradt a csapattársával szemben, időmérőkön pedig 12-5-re, ez azért már jelzi, hogy Ricciardo volt mind a hatékonyabb, mind a pechesebb kettejük közül. És valahogy a szezon végére – talán a visszavonulás közelsége miatt – mintha indiszponálttá vált volna. Mindennek ellenére azt mondom, hogy a jelenkori forma 1 egyik legnagyobb kritikája, hogy Niconak jövőre nem jut versenyzői ülés, de ezzel együtt az idei éve nem volt meggyőző.

14. Pierre Gasly

Nagyon nagy talán ez a Gasly gyerek. Sokan kritizálták a Red Bullt, amikor úgy döntött, hogy nem próbál egy rutinos pilótát igazolni a távozó Ricciardo helyére, hanem helyette a még rutintalan saját nevelésű versenyzőjét veti be. És a szezon első fele ezt a kritikát abszolute igazolta: összesen Verstappen pontjainak a 31%-át szerezte meg (élcsapatokban ez nagyon kevés, mert ők minden futamon esélyesek pontszerzésre), és mindösszesen egy alkalommal volt képes őt megverni, amikor Vettel megtorpedózta Verstappent. Miközben csapattársa 2 futamgyőzelmet is begyűjtött, neki gyakorlatilag nem volt esélye a dobogóra sem. Nem csodálkoztam, amikor a Red Bull úgy döntött, hogy visszaküldi a Toro Rossoba. Ami azonban utána történt, az az előzmények tükrében megint meglepő volt. A kiscsapatnál Gasly hirtelen összekapta magát, elkezdett stabilan teljesíteni, és ha nem is sokkal, de megverte a csapattársát, Kvyatot, sőt, egy alkalommal még dobogóra is állt (oké, ebben benne volt 5 élmenő kiesése, de ettől még ott kellett lennie). Vajon mi történhetett? Talán a régi közegben otthonosabban mozgott, kevesebb volt a politika, és ezért jobban ment? Vagy nem bírt a Red Bull elvárásaival? Esetleg pont a kieséstől való félelem miatt tudta magát összekapni? Ez nyitott kérdés, de tény, hogy ezzel bebizonyította, hogy megérdemli, hogy a mezőnyben maradjon. Ugyanakkor az év közel 2/3-át a Red Bullban töltötte, így ezt az időszakot kellett elsősorban alapul vennem, ezért az alacsony pozíció.

13. Sebastian Vettel

Úgy tűnik, most érkeztünk el az élmezőny azon tagjaihoz, akik idén nagyon várakozáson alul teljesítettek. Vettel esetében úgy tűnt, hogy a lapok az elején le vannak osztva: négyszeres világbajnok, 6. éve tagja a csapatnak és odaérkezik egy 2. éves versenyző, aki ígéretes ugyan, de túl sok tapasztalata nincs. Ráadásul a vezetőség maga is lenyilatkozta, hogy alapvetően Vettelre építenek, és az első 3 futamon ez úgy tűnt, hogy ez még csapatutasítások formájában is megvalósul. Ehhez képet mi történt? Vereséget szenvedett a csapattársától. A különbség leginkább az időmérőkben mutatkozott meg, ahol a fiatal monacoi 11-8 arányban meg is verte őt (úgy, hogy a szezon első harmadában még Vettel vezetett 6-1-re), és a végén pontokban is. Az is igaz persze, hogy Vettelnek több kiesése volt, talán kicsit pechesebben is alakult a szezonja, és ha a befejezett futamokat nézzük, akkor 9-7-re ő nyert. Tehát úgy tűnik, hogy versenytempóban erősebb volt fiatal csapattársánál. Csak e mellett megint volt 4 olyan kiesése, vagy jelentős pontvesztése, ami egyértelműen az ő hibájából adódott. Nem értek egyet azokkal a kritikusokkal, akik a mezőny idei leggyengébb pilótái közé teszik, mert neki is volt pár fantasztikus futama (pl. a német káoszfutam), és a brazil nagydíj előtti versenyeken is úgy tűnt, hogy végre valahára magára talál, de akkor jött az újabb ütközés. Kérdés, magára talál-e végre tényleg. Én azért drukkolok neki, hogy ez történjen meg.

12. Valtteri Bottas

Míg Vettelnél azt érzem, hogy nagyon durva hullámvölgyben van, addig Bottasnál azt, hogy benne ennyi van. Érdekes, mert ha csak az első 4-5 futamot néznénk, akkor azt mondanám, hogy képes lenne arra, hogy megszorongassa Hamiltont a bajnoki címért. Ha csak az utolsó 4-5 futamot nézem, akkor megintcsak azt érzem, hogy képes lenne megszorongatni Hamiltont a bajnoki címért. A dolog szépséghibája csak az, hogy van közben még 12 futam. És ezeken a futamokon Bottas kb. semmit nem csinált. Ha a tág értelemben vett európai futamokat (Spanyolországtól Oroszországig) nézzük, akkor ebben a szakaszban mindössze kétszer tudta megverni Hamilton (amiből Monza se lett volna, ha Lewis nem kezd küzdeni az első helyért Leclerc-kel), ami szerintem mindent elmond. Az meg már a sors sanyarú iróniája, hogy Lewis két igazán gyenge futamán (Németország, Brazília) is több pontot tudott szerezni Valtterinél (igaz, utóbbiban egy technikai hiba is közrejátszott). Az igazat megvallva nem látom nála a fejlődést: szezononként 4-5 futamon esélyes a győzelemre, a többin semmi, csak tavalyhoz képest annyi javult, hogy idén ezeket behúzta és nem hátráltatták a körülmények (2018-ban Kínában a SC, Bakuban egy kiesés, Németországban és Oroszországban meg csapatutasítás akadályozta meg, hogy harcban legye a győzelemért). A második számú pilóta kötelezettségeit persze tökéletesen hozta, és talán ezért is kicsit szigorú vagyok, hogy ennyire hátratettem a rangsorban, de egy bajnokautóban ülő pilótától a bajnoki címért való harcot várok. És ezt nem tette meg.

11. George Russel

Nagy dilemma. Hogyan értékeljek egy pilótát, akinek nincs összehasonlítási alapja? Russelnél ugyanis pont ezt a helyzet. Az autója semmilyen alapot nem ad annyival gyengébb mindenki másénál. A csapattársa pedig szintén nem igazán jó alap: hiszen egy súlyos sérülésből visszatérő versenyző, akinek egyik keze a mai napig nem tökéletes. Ez nagyon kellemetlen helyzet volt neki: ha nyer, egy sérült embert győzött le, ha kikap, akkor még őt sem tudja legyőzni. Ez kb. olyan, mintha valaki úgy menne el vizsgázni, hogy csak kettest kaphat. Mindenesetre Russel azért bebizonyította, hogy ígéretes: mind időmérőn, mind futamokon nagy fölénnyel nyert és néha-néha előfordult, hogy 1-1 hátrakerülő pilóta Kubicát még legyőzte, de őt már nem. Ez alapján mindenképp ígéretes, de nagyon nehéz objektív mércével megítélni, hogy ez egy középcsapat kocsijában mire lett volna elég.

Jövő héten érkezem a mezőny első felével! Addig is kommentben írjátok meg, ha valamivel nem értetek egyet!

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/