Új Street Food Bar Kertvárosban – Papa Giorgio étterem


Lassacskán befejezem az új pécsi gyrososok elemzését. A Papa Giorgio éttermet először a Netpincér felületen láttam, aztán vettem csak észre, hogy a Krisztina téren található. Hozzáteszem rögtön, a közelség ebben az esetben nem mindig előny, mert ha a Krisztina téren járok és megéhezek, általában hazamegyek enni. Ezért például, amikor a Mr Remy Gyros bár volt közel a lakóhelyemhez, oda is ritkábban mentem, mint amikor Uránvárosban volt. Viszont úgy voltam vele, hogyha már így alakult, akkor nem rendelek, hanem megnézem egyszer a helyet magamnak.

Maga a helység nem volt ismeretlen számomra, korábban fagyizó és borüzlet is volt ott. Street Food hely még nem, de a Diána éttermen és egy lángosozón kívül most nincs vendéglátóhely arrafelé, így akár hiánypótló is lehet. Az étlap repertoár elég széles, pizzák, kebabok, pljeskavica, hotdog, boxok, szóval itt biztos mindenki megtalálja a számítását. Ezúttal én egy sima kebabot választottam. Ennek az összetevői hagyományosak, kétféle szósz, pita, hús, zöldségek. Sétálóba kértem, de végül úgy döntöttem, elgyaloglok vele hazáig és majd ott kóstolok.

A pitáról ránézésre lerítt, hogy nem az a hagyományos bolti termék, amit a legtöbb helyen adnak, annál nagyobbnak tűnt és a színe is szebb. Viszont mivel csomagolásból szedték ki, ezért az is biztos, hogy nem helyben készített termék. Sajnos azonban eléggé felemás érzéseim voltak vele kapcsolatban. Kétségkívül jobb íze van, mint a hétköznapi pitának, viszont borzasztóan száraznak éreztem, amihez az is hozzátett, hogy a szószokból viszonylag kevés került az ételbe, és a csípős is viszonylag nagy erejű, ami fokozta ezt a száraz érzést.

Sajnos a joghurtos szósszal is volt problémám. Kicsit jellegtelennek éreztem, viszont egy elég furcsa utóízt hagyott maga után, ami leginkább a kaporra emlékeztetett, de mintha a köményt is éreztem volna benne, ami azért fura, mert nem hinném, hogy köményt használtak volna az ételben. Szóval elég bizarrként hatott ez az egész.

Ami viszont nagyon ízlett az a hús, nagyon kellemes, szinte vajpuha, jól fűszerezett csirkehús, és elég nagy adagot is adtak belőle. A zöldségekkel sem volt különösebb bajom, abszolute hozzák az elvárt szintet, azonban furcsa mód kimaradt az ételből a hagyma. Nem tudom, hogy ez egy tudatos döntés-e vagy csak szimplán elfelejtették (meg sem kérdezték, hogy kérek-e hagymát), mindenesetre nekem egy kebabhoz a hagyma hozzátartozik. Amikor készítették, erre nem figyeltem, otthon meg már nyilván nem tudtam ezt megreklamálni.


Az ételért 990 forintot fizettem, ami végülis nem rossz ár, mert a kebab, amit kaptam tényleg a legnagyobbak között van a városban. Viszont sajnos így sem volt túlságosan pozitív az élmény. Az tetszik, hogy próbálnak eltérni a többi helytől és nem ugyanazokkal próbálnak operálni. Ebből az is következik, hogy ezt a kebabot is felismerném akár 10 másik közül is. Csak sajnos az egyediség itt kétes dolgokkal – száraz pita, furcsa ízű szósz – párosult, aminek már jóval kevésbé örülök. És most érdekes, mert az a helyzet, hogy kíváncsi vagyok erre a helyre. Érdekel, hogy mire képesek még pizza, esetleg pljeskavica fronton. Mert biztos, hogy ott is lesz valami csavar. És lehet, hogy az sokkal jobban fog elsülni, mint ez. De sajnos ezzel együtt sem tudom felpontozni az ételt, mert ez így ebben a formában nem volt egy nagy élmény.


Értékelésem: 6/10 (hogy ez pontosan mit jelent, arról itt olvashatsz)


Ha szeretnél értesülni a legfrissebb cikkekről, csatlakozz a Blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról