Milyen következtetéseket vonhatunk le a választási eredményekből?

A 2019-es önkormányzati választások eredményét már ismerjük. Az eredmények értelmezése azonban erősen ellentétes. A kormánypártok a FIDESZ többségének igazolását látják az eredményekben, míg az ellenzék a saját győzelmét vizionálja. Kinek van igaza? Ezt próbálom kicsit kielemezni a következő írásomban. Alapvetően 3 kontextusban lehet a kérdést vizsgálni: Budapest, nagyvárosok és kistelepülések. Nézzük, melyikben mi történt?

Budapest – szinte teljes ellenzéki győzelem

A budapesti eredmények mindenképpen igazolják az ellenzéki optimizmust. Elég csak a főpolgármester-választást megnézni, ahol a rágalomhadjárat ellenére Karácsony Gergely nyerni tudott. De ha a kerületeket nézzük, akkor is óriási a fölény. Mindössze 7 olyan kerület van, amit FIDESZ-es polgármester nyert meg, 2 helyen független képviselő győzött, a maradék 14 kerületben ellenzéki győzelem született. Ez már önmagában elég nagy kudarc, de ha a kerületek képviselő-testületeinek az összetételét vizsgáljuk, akkor még durvább a különbség.

A 14 ellenzéki polgármesteri kerületből ugyanis mind a 14-ben megvan az ellenzéki többség a képviselő-testületben. A két független képviselős területből a XX. kerületben a mandátumok 2/3-a az ellenzék kezében van, és a XXIII. kerületben is a 11 helyből 5 az övék, és csak 3 a FIDESZ-é. Ott tehát nem egyértelmű még, hogy pontosan hogyan fog kinézni a városvezetés, de aligha a FIDESZ fog diktálni.

De a nagyobb gond, hogy még a 7 saját kerületükben sincs mindenhol többségük. A XXII. kerületben konkrétan a 17 képviselői helyből 11 az ellenzéké, tehát abszolute kisebbségben vannak. De a X. és a XXI. kerület is izgalmas, ahol a polgármestert nem számítva éppen ugyanannyi helye van a kormánypárti képviselőknek, mint az ellenzékieknek, és mind a 2 helyen van 1-1 az ellenzéki összefogásban nem indult, de inkább az ellenzékhez lojális – egyik helyen Jobbikos, másik helyen LMP-s – képviselő, aki akár a mérleg nyelve is lehet. Egyedül az V., a XII., a XVI. és a XVII. kerület, ami fixen a FIDESZ-é, ami 4 a 23-ból. Az ellenzéké ezzel szemben 16. Elég nagy különbség.

Megyei jogú városok - Polgármesterekben többség, képviselő-testületekben kisebbség

A 23 megyei jogú városból 12-ben lett a jelenlegi kormánypárt képviselője (amiből 1 azóta függetlenné vált) a polgármester. Ez akár jónak is mondható, hiszen több mint 50%, ugyanakkor nagyon árnyalja a képet, hogy ez a szám 2014-ben még 20 volt.

Ha pedig a képviselő-testületeket nézzük, akkor a kép ezúttal is rosszabb. Ugyanis a 12 város közül 3-ban sincs meg a közgyűlési többségük. Szekszárdon a 14 képviselőből 8 lett ellenzéki, ugyanez a helyzet Nagykanizsán is, Szolnokon meg a 17 képviselőből 10 ellenzéki. Ezeken a helyeken – polgármester ide vagy oda – nem tudnak irányító hatalommá válni.

Ugyanakkor még így is elkönyvelhettek jó néhány erős győzelmet. Debrecenben a 32 mandátumból 23-at szereztek, Kaposváron és Sopronban 17-ből 12-t, és Győrben pedig, bár a szexuális botrányba keveredett és azóta a pártból kizárt Borkai éppen csak nyerni tudott, a 22 mandátumból 15 az övék lett.

Az ellenzék 10 helyen nyert, az ő pozícióik stabilabbnak tűnnek. Egyedüli nagyon nagy dilemma Tatabánya, ahol az ellenzéki polgármester mellett 8-8 Fideszes és ellenzéki képviselő található, azonban helyet kapott még egy Mi Hazánk Mozgalmas képviselő is, aki ki tudja, merre húz majd, akár a mérleg nyelve is lehet. Kicsit talán necces Szombathely, ahol a Fideszes és „3. erős” képviselők összesen vannak annyian, amennyien az ellenzékiek, de ott elég kevés esélyt adok arra, hogy a FIDESZ-szel állnának össze az ellenzéki összefogásban nem szereplő bejutók. A két legfölényesebb győzelem Dunaújvárosban (14 képviselőből 10) és Pécsett (25 képviselőből 17) volt, utóbbi azért is nagyon erős váltás, mert a korábbi képviselő-testületben mindösszesen 8 nem kormánypárti képviselő kapott helyet, akik közül 2 egy olyan helyi szervezet embere volt, akik idén már a FIDESZ-szel indultak közösen.

Izgalmas hely még Békéscsaba, ahol egy helyi jelölőszervezet mellett 7 jelölő szervezeti tag, 7 Fidesz-képviselő és 3 ellenzéki képviselő jutott be. Hogy ebből mi lesz, az még nehezen megjósolható.

Kistelepülések – elsöprő FIDESZ-győzelem

Ha a vidéki településeket nézzük, akkor viszont az eddigi tendenciák alapvetően megmaradtak. Azokban a kisebb településekben, ahol voltak pártok által képviselt polgármesterek, szinte mindenhol FIDESZ-es győzelem született.

Ha meg a megyei listákat és megyei közgyűléseket nézzük, a különbség még nagyobb. Valamennyi megyei közgyűlésben a mandátumok több mint felét megszerezték a jelenlegi kormányzó pártok, holott az nem egyéni, hanem arányos választásban ment, ráadásul az LMP még csak el sem indult ott. Ebből pedig nagyon jól látszik, hogy a kistelepüléseken még mindig a jelenlegi kormányzó hatalom az úr.

Konklúzió

Mindent egybevetve azt mondhatjuk, hogy a 2006 óta ez volt az első olyan választás, amire nem lehet kijelenteni, hogy egyértelműen a FIDESZ nyerte meg. Az, hogy mind Budapestet, mind a megyei jogú városok több mint felét elvesztették, mindenképpen intő jel. És egyben egy receptet is kínált az ellenzék számára, hogy a teljes összefogás valóban működőképes lehet. Az persze egy másik kérdés, hogy a 4-6 pártból összeverbuválódott ellenzéki erők hogy lesznek képesek irányítani a városokat, de ez még a jövő zenéje, és reméljük, a koncepció működőképes lesz.

Ugyanakkor óriási sikerként elkönyvelnie az eredményeket az ellenzéknek sem szabad. Noha kicsit magyarázkodásnak tűnnek a jobboldali lapok győzelmi cikkei, bizonyos igazság van bennük: ha ez egy országos választás lett volna, ugyanezekkel a részvételi adatokkal, akkor a FIDESZ megnyerte volna. Nem kétharmaddal, de nyertek volna. Ugyanis a budapesti fölény és a szorosabb városi kerületek mellett a falusi kerületeket a FIDESZ könnyedén megnyerte volna, ráadásul a győzteskompenzáció révén jelentős töredékszavazatokhoz is jutott volna ezekről a helyekről. Az ellenzéknek tehát a következő feladata, ha győzni akarnak, hogy a FIDESZ vidéki hegemóniáját megtörjék, ami nem lesz egyszerű feladat.

Az főváros és a nagyvárosok eredményeit színtáblázatba rögzítettem (narancs=FIDESZ, sárga=ellenzék, fekete=nem egyértelmű), ami itt megtekinthető.

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/