Egy Magyar hely Kolozsváron II. – Rhédey Café

Amikor azt mondják nekem, hogy kolozsvári és magyar hely, akkor tavaly egyből a Bulgakovra asszociáltam. De persze biztos voltam abban, hogy nem ez az egyetlen ilyen hely a városban. Idei évben azonban több ízben meghívtak kollégáim a Rhédey Café-ba, főleg akkor, amikor magyarországi vagy amerikai vendégeink voltak. És hamar kiderült, hogy ez is egy magyar hely igen komoly tradíciókkal. Így hát kíváncsian vártam, hogy milyen minőséget képviselnek.

Amikor első alkalommal jártam ott, láttam, hogy főleg hagyományos ételekkel apellálnak, és széles italkínálattal. Ezek közül a limonádékból választottam egy körtés-fahéjas verziót. Amit meg általában szoktam mondani, az az, hogy egy helyen a névadó ételnek jónak kell lennie. Ezért az egyik névadó menüt, a Rhédey salátát választottam. Kollégám megkérdezte, hogy egy saláta elég lesz-e, de mivel az étlap alapján 500 grammos az étel, és elvileg rántott csirkecsíkok is járnak mellé, nagyon nem féltem a helyzettől. A csirke mellett egyébként retek, galambbegy saláta, sült paprika, feta sajt és koktélparadicsom van az ételben.

Az ital gyorsan megérkezett. Az összhatása érdekes volt, talán még azt is mondanám, hogy kicsit fura. A viszonylag savanyú, citromos íz a fahéjjal – amit egyébként nagyon szeretek – picit nekem diszharmonikus volt. Viszont annak örültem, hogy valódi gyümölcsökkel dolgoztak, nem csak boltokból összevásárolt aromákkal. Szóval nagy baj azért nincs, csak ez a kombináció nem jött be annyira.

A salátát szép nagy tálban kaptam meg, 6 kisebb szelet rántott csirkemellel, ami igencsak szép mennyiség, ez gyakorlatilag egy teljes értékű főétel. A csirke belseje nagyon puha, bundája ropogós, igaz, az ízében volt valami apróság, ami annyira nem jött be. Nem tudom mi lehetett, talán kömény, de azért nem is volt nagyon zavaró. A saláta zöldségei mind frissek és finomak, valamelyik adott egy jellegzetes, savanykás ízt is az egész ételnek – talán a sült paprika – ami kifejezetten bejött, a feta-paradicsom-csirke hármas meg itt is megadta az általam szeretett harmóniát. Kaptam még egy paprikás szószt is az ételhez, aminek az íze nagyon jó, az állagával volt egy kis bajom, én a sűrűbb szószokat szeretem, de ezzel együtt nagyon ízlett.

Ez az étel egyébként 28 lejbe került (kb. 1.850 ft), de simán jól lehet vele lakni és a minősége is oké, úgyhogy szerintem panaszra nincs okunk.

A következő alkalommal, amikor ott jártam, úgy gondoltam, hogy bevállalok egy halételt, konkrétan egy gyalui halfilét sült krumplival és fokhagyma szósszal. Ezúttal is egy limonádét kértem mellé, de most a Peach & Honey limonádét választottam, ami nevével ellentétben nem mézzel, hanem juharsziruppal készül. Ez a limonádé sokkal harmonikusabb volt az előzőnél, az édes-savanyú kombináció nagyon ízletessé tette, a tetején lévő aszalt sárgabarackok pedig kellemes meglepetésként hatottak (Közlemény: amikor a Petry bisztrós cikkem írtam, véletlenül összekevertem az italokat, az aszalt barackokat itt kaptam, nem ott). Lényeg a lényeg, nagyon ízlett.

 

A hal kb. 15 perc után készült el. Nagyon ízletes volt, bár 1-2 szálka benne maradt, de alapvetően jó munkát végeztek a filézéssel, az íze nagyon finom, és az elkészítés is remek, szinte elolvadt az ember szájában. A burgonya is nagyon ízlett, érződött a házias jelleg, kívül ropogós, belül puha és nagyon friss. A fokhagymás mártás íze is kellemes, bár ez is nekem kicsit hígabb volt annál, amit szeretek. Az étel minősége kiváló, a mennyiségével viszont voltak fenntartásaim, bevallom, ebből azért még tudtam volna enni.

Éppen ezért most kértem desszertet is az étel mellé, konkrétan egy vargabélest. Az elkészítési idő kb. 15 perc volt ezúttal is, ami bőven vállalható. A süteményt ezúttal frissen, forrón tálalták, ami jól esett, mert általában ezt a desszertet hidegen szokták tálalni, és jó előre elkészítik. Friss vargabélest nem is tudom, ettem-e valamikor, ez jól esett, meg kell hagyni. A túrós töltelék is ízlett, a tészta is, és a rajta lévő áfonyás (?) szósz is abszolute illet hozzá.  Ebben a desszertben semmi kivetnivalót nem találtam.

Az ételek közül a halért 34 lejt, a desszertért 19-et fizettem (volna), vagyis összesen 53 lejt (3.500 ft kb.), ami már határeset azért, de így, hogy meg voltam hívva, nem túlságosan zavart J. Nem akarok szigorú lenni a hellyel, mert valójában minden étel, amit ott ettem, finom. Az, hogy van, ami az én ízlésvilágomnak kevésbé felelt meg, nos, van ilyen, de ezek nem gondolom, hogy objektív hibák lennének. Ami meg az ár/mennyiség arányát illeti, bár a Petrynél nem jobb, de a másik kolozsvári elegáns hellyel, ahol jártam, vagyis a VIA-val összehasonlítva szerintem kedvezőbb. Úgyhogy mindenképpen jár a magas pontszám.

Értékelésem: 9/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: https://rhedeycafe.ro/

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/