Egy magyar hely Kolozsváron – Bulgakov Café, Toldi saláta és Papanas

Kolozsvári tartózkodásom alatt gyakran jártam a Café Bulgakovban, részben azért, mert magyar hely, magyar nyelvű kiszolgálás és étlap is van, részben meg azért, mert e mellett kocsmakvíz helyszíne is. Nemrégiben vettem azonban észre, hogy még egy szót sem írtam róluk a blogomban, amivel még magamat is megleptem. Úgyhogy azt gondoltam, leírom az első olyan emlékemet róluk, amikor ettem is náluk.

Nézegettem az étlapjukat, és próbáltam kalkulálni. Bár a kolozsvári ösztöndíjam összege nem volt rossz, és belefért heti 2-3 alkalommal valami éttermi kaja, de azért ilyenkor figyeltem arra, hogy 40 lej fölé lehetőség szerint árban ne menjek. Itt a főételek 20-30, a desszertek 10-15, az italok 5-6 lej körül mozognak. Végül azonban egy desszert iránti kíváncsiságom győzedelmeskedett, és főételként „csak” egy salátát rendeltem, konkrétan egy Toldi salátát. Desszertként pedig a Papanas-sal próbálkoztam, amiről egyszer már írtam, bár meg kell jegyeznem, hogy a kóstolások és az írások sorrendje itt megfordult, a Bulgakovban ettem ezt az ételt először, a Chelsea bisztróban csak másodszor.

A rendelés után nem sokkal hozták a kis terítőt, valamint a só- és borstartókat, nagyon figyelmes kiszolgálást kaptam. A saláta is elég gyorsan megérkezett, összetevői csirkehús, paprika, paradicsom, jégsaláta, zeller, sajt és igény szerint tejszínes vagy fokhagymás mártás. Ez utóbbi nem a salátán volt rajta, hanem külön tálkában kaptam. A csirkehús ízlett, pont jól volt elkészítve, nem éreztem sem száraznak, sem rágósnak. A zöldségek közül a saláta, paradicsom, paprika hármas nagyon jól teljesített, a zeller kis darabokban, fűszerszerűen volt elhelyezve az ételen. Megmondom őszintén talán ez volt az ételnek a leggyengébb pontja, nekem valahogy felesleges volt rajta, úgy éreztem, nem ad hozzá sokat, sőt, ez a jellegzetes íz kicsit el is nyomja helyenként a többi összetevőt. A sajt szintén egész kockákban került az ételre, ez kicsit meglepett, sok helyen inkább reszelve teszik rá, de semmi baj nem volt ezzel a megoldással, ahogy a sajt ízével sem. A fokhagymás szósz is bejött, nem volt nagyon intenzív fokhagyma íze, de jól passzolt a salátához. Mindent összevetve ez egy jó étel, de azért nem az a kategória, amire sokszor gondoltam vissza Magyarországon.

Az utána lévő desszert azonban minden kétséget kizáróan ebbe a kategóriába sorolható. A papanasra esett a választásom, ami – ahogyan arról már írtam – egy túrófánk tejföllel és áfonyával tálalva. Már a Chelsea bisztróban is dicsértem ezt az ételt, de a Bulgakovban még arra is sikerült rátenni egy lapáttal. Mennyiségileg is, ugyanis nem kettő, hanem 3 darabot kaptunk, igaz a tetejükönn kis fánkgolyócskák nem voltak, meg az ára is 3 lejjel magasabb, de azért a +1 fánk az mégiscsak +1 fánk J Ezenkívül a fánk összetétele jobban tetszett, lazább szerkezetű volt, jobban éreztem a tehéntúrót benne. A tejföl és az áfonyalekvár pedig ezúttal is remekül hozták azt, amit kell. Fantasztikusan finom desszert, mindenkinek ajánlom, aki Kolozsváron jár a Bulgakovban, ezt tényleg nem lehet kihagyni. Az egyetlen „hátránya” talán az, hogy desszerthez képest igencsak kiadós a mennyisége, ezért vigyázni kell, hogy mit eszünk előtte főételként. Nem túl nagyétkű embereknek inkább azt ajánlom, hogy csak levest vagy salátát egyenek előtte!

A két ételért együtt 35 lejt fizettem, vagyis nagyjából 2.400 forintot, szerintem ez még oké, hiszen mégiscsak két fogást ettem, amiből mindkettő jó volt, az egyik nagyon különleges. Úgyhogy bátran merem ajánlani mindenkinek a helyet!

Értékelésem: 9/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megnézheted)

Bővebben a helyről: http://cafebulgakov.ro/

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/