Vissza a múltamba különkiadás – a TOP 10 Harcos-képzelet könyv
Az
eddigiek során még csak a Kaland-Játék-Kockázat könyvekről ejtettem szót a
lapozgatós könyves rovatomba. Azonban e mellett a Harcos-képzelet sorozatból is
több mint 50 könyv jelent meg. Az igazat megvallva ezeknek a
színvonala nagyon ritkán közelíti meg a KJK-könyvekét. Ebben az is benne van,
hogy általában 300 vagy 350 fejezetpontosak, így a történetük eléggé rövid,
amit sok esetben még lerövidít az is, hogy halálok esetén (akkor is, ha harcban
pusztulunk el), van még egy fejezetpont, ami leírja, miért is győzött le minket
az ellenfelünk. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb könyv nettóban csak 250-270
fejezetpont, amibe nem fér bele annyi kaland. E mellett sajnos viszonylag sok hiba is van bennük, meg egyéb logikai bukfenc. Így ezekről nem
szívesen írok külön-külön értékelést. Most azonban, hogy az utolsó ilyen
könyvet is lejátszottam, ami eddig nem volt a kezemben, egy fejezetet, ha úgy
vesszük, lezártam, így azt gondoltam, leírom, mik voltak ezek közül a
kedvenceim. Ez csak egy sima TOP10-es lista lesz, nem fogok sem pontozni, sem
kategóriák szerint értékelni, csak egy rövid indoklást adok.
10. Megmérgezve
Érdekes,
hogy ezt a könyvet gyerekkoromban még kifejezetten gyenge könyvnek tartottam,
amit nevetségesen könnyen és gyorsan le lehet játszani. Mára már átértékeltem a
művet. Egyrészt rutinos szerepjáték-könyv olvasóként megtanultam, hogy nem
mindig a legevidensebb helyen kell elkezdeni a keresést, mert akkor egy csomó
kalandról és tárgyról lemaradhatunk. Ezekkel a kiegészítő epizódokkal egész
szép kaland kerekedhet ki a műből. De ami igazán tetszik benne, az a
végkifejletig való eljutás. SPOILER!!! Ugyanis
a küldetésünk csupán egy látszat, valójában Aldiana intéz mindent a háttérben,
és a valódi feladatunk, hogy rájöjjünk a cselszövésére. SPOILER vége! Ilyen típusú történetzárással ritkán találkozunk, és
tényleg figyelnünk kell sok apró (és kevésbé apró) jelre, hogy rájöjjünk arra,
hogy mit kell a végén csinálnunk. De a kaland is érdekes, az elején a kutatás,
majd az információgyűjtés, aztán a kalandok és a vége. De van benne
aranygazdálkodás, mágikus csata, feladvány, szóval minden, ami egy jó
lapozgatós könyvhöz kell. Ez alapján mindenképpen a listámon a helye!
9. A jégmező harcosa
Nálam
a Harcos Képzelet könyvek körforgása érdekesen alakult. Az első 10-12 darab még
viszonylag kezdetlegesnek tűnt, utána jött szerintem a tetőpont kb. a 30.
részig, ott elég kevés igazán gyenge könyv volt. Ezután viszont 30 és 50 között
voltak talán a legsilányabb könyvek, a felére kb. kár volt a nyomdafestéket
pazarolni, de a többi is maximum átlagosnak mondható. Az egyetlen kivételnek
ebből a listából a Jégmező harcosát tartom, amely, ha nem is a legjobb könyvek
egyike, de a 10-es toplistán helye van. A jeges háttérvilág HK vonalon egyedi
(ha eltekintünk a Küzdelem trilógia jégvilágától, de ott alig van pár
fejezetpont), de a KJK sorozatban is eddig csak a Hóboszorkány barlangjaiban
láttam ezt a világot (az is igaz, hogy a Pusztítás tornya lesz a következő
könyvem, amiben mintha lenne ilyesmi). De e mellett is izgalmas számomra, hogy
nem tudjuk az elején, hogy mi a pontos küldetésünk és nyomozással kell
összeszednünk az infokat és a tárgyakat a végső győzelemhez. Ezt pár érdekes
epizód tarkítja, a medvés jelenet, a hajó, a különleges barlang egyaránt
érdekfeszítő. Ami egy kicsit leviszi a könyvet, az az, hogy benne maradt egy
végtelen körforgás a Sámán-szertartás-rókák viszonylatban, illetve, hogy a
végén a harcból többet ki lehetett volna hozni. De ezzel együtt is egy jól
kidolgozott könyv, a 250-es fejezetpont meg szerintem a HK kötetek egyik best
of halálmezeje.
8. Kriptaszökevény
Mint
előbb említettem, az első 10-12 könyvből kevés a kiemelkedő, de ezt
mindenképpen érdemesnek tartottam a listára (bár még egy lesz, szerintem akik
olvasták az összes könyvet, sejtik, hogy melyik). Azokban a könyvekben, amiket
halottként kezdünk, szerintem hatalmas potenciál van. Sajnos ebben a könyvben
ez a lehetőség közel sincs annyira kiaknázva, mint a Nekromanta éjszakájában, a
halálunk ténye nem sok esetben releváns, de maga a könyv ennek ellenére jó. Már
az első kérdés egy jó erkölcsi dilemma, és bár mindenki tudja, milyen választ
kell a kérdésre adni, de szívemre (ha nincs a lidérclordnál J)
teszem a kezem: én hagynám, hogy az élet körforgása menjen tovább és
továbblépjek, hiszen ez a természet rendje. Tehát nekem a kaland első választásos
bukóval érne végig. Ez azonban nekem pozitív, legalább kicsit elmélyülhettem az
első kérdésben. De utána is van minden, arany, vesztegetés, rejtvény, harc, és
a végén egy fontos döntést, meg egy mágikus csata. Sose rosszabb könyvet!
7. A fejtörők erdeje
Winston
Nortenlight bár csak 3 HK könyvet írt, mégis az
egyik legjobb írónak gondolom. A három műve közül kettő itt lesz a listámon, a
harmadik az utolsó volt, ami lemaradt. Ebben egyébként benne van az is, hogy a
289-es fejezet a könyveinek általános halálfejezete (nem csak itt, mindhárom
írásában), amivel eléri, hogy a 300 fejezetpontos könyv „nettóban” is 300
legyen. Ezáltal hosszabb a kaland és ezért is szeretem. De nem csak ezért. Nagy
kedvenceim azok a könyvek, amikben sok a rejtvény, sok a fejtörő. Szerintem 3
olyan HK könyv van, ami ilyen téren kimagasló volt, ez az egyik. De hol a másik
2 ilyen könyv? Elárulom, előrébb a listámon. De akkor miért ez a leggyengébb
ebben a kategóriában? Ennek két oka van. Az egyik, hogy szerintem Winston ebben
a könyvben kicsit elvetette a szadista sulykot, nagyon sokféleképpen lehet
meghalni, és ezeket nagyon hiteles és elképzelhető képi leírással ábrázolják.
De ez nekem 1-2 helyen már sok volt (pedig 24 éves fejjel olvastam), gondolok
itt főleg a méhecskés üldözésre. De ezzel együtt remek könyv, a Tudás fájával
való találkozás meglehetősen…khm…tanulságos, az utolsó slusszpoén meg bár
kiszámítható, de mégis aranyos.
6. A Démon szeme
Az
előző könyvhöz hasonlóan szintén a rejtvények nagy száma az, ami miatt nagyon
kedveltem, de más izgalmak is voltak benne. A toronyban a kalandokat jól
megoldották, az utána lévő rész szintén izgalmas. Az pedig, hogy a siker záloga
egy találós kérdés, nekem nagyon tetszet…volna, ha nem kellett volna mellé még egy
kötelező tárgy, amit viszont elég random, hogy megszerzünk-e vagy sem. Ez egy
kicsit lejjebb vitte az amúgy kiváló könyvet a listámon, de így is elég előkelő
helyet kapott. Az elején a gyógyfűárust kicsit jobban ki lehetett volna
dolgozni, nem derül ki pl., hogy a gyógyító fűnek mi a funkciója, és nem is
emlékszem arra, hogy ezeket a füveket a könyvben bármikor fel lehetne
használni.
5. A sárkány vére
Lehet,
hogy ez csak véletlen, de az volt az érzésem, hogy a 30-50. rész közötti silány
kollekció után a végefele azért mintha összekapta volna magát a kiadó, ugyanis
olyan könyvek kerültek ki, amelyek többsége egyáltalán nem rossz, sőt, ezekből
3-at be is tudtam tenni a 10-es listámra. A Sárkány vére normális körülmények
között nem volna akkor durranás. Három hely, amit a megfelelő sorrendben körbe
kell járni. De az elején lévő versike és a hozzá kapcsolódó számsor egy szép
nagy találós kérdés, amit meg kell fejteni. Tetszenek a kamukulcsok, amikkel
megtéveszthető a figyelmetlen olvasó, a sivatagos kaland meg szerintem
különösen epikus lett. Tetszik a végén is a választás, hogy elfogadhatunk
egyfajta fél sikert, vagy az életünket kockára téve a teljes sikerért
megvívhatunk. Egyetlen apró logikai bukfence a könyvnek, hogy ha sólyommá
változva küzdünk meg a kapuőrző démonnal, akkor nem tudjuk, miként módosulnak
az adataink. De ettől eltekintve kiváló mű.
4. Acélkorona
Garry
Hamilton sem rossz író, több könyv bekerült tőle a listámra. A könyv egyedi
vonalon megy végig, ami a KJK-ban sem sokszor fordul elő. Sereget kell
toboroznunk és hadba vezetni őket. ennek előnye, hogy mindegyik helyszínt be
kell járnunk, így kb. a teljes könyvön végig kell fixen mennünk, csak a sorrend
számít. Ebből a szempontból kicsit rossz, hogy a sikerhez egy kötelező sorrendi
lépés van, SPOILER!!! ha a
barbárokhoz a tündérek előtt megyünk, biztos nem járunk sikerrel, mert a
varázsövet nem tudjuk megszerezni SPOILER
vége! Amit nem értek még a könyvben, hogy mi „apánk tanácsa”, amire
emlékezni kéne. Akárhányszor nyálaztam végig a könyvet, nem látom sehol, hogy
apánk figyelmeztetne arra, hogy a barbárokkal vérszerződést kell kötni.
Átnéztem ebből a szempontból a könyv időbeli előzményének tekintett
Arcnélkülieket is, de ott sincs semmilyen utalás. Azonban a seregtoborzásos rész izgalmas, az
Ítéletmondó egy egyedi fegyver, és viszonylag kevés dolog dől el szerencsén. A
seregek csatájának meg szintén megvan a varázsa. Szóval bejön.
Különdíj: Boszorkányúrnő
Szinte
minden ilyen listámra beteszek egy különdíjas könyvet, ami bizonyos szempontból
akár a listámon is lehetne, de más szempontok alapján azért vannak kétségeim. A
Boszorkányúrnő volt az első olyan szerepjáték könyv, amit végigjátszottam, így
nyilván nagyon szeretem. Azonban óhatatlanul felmerül bennem a kérdés, hogy
vajon mennyire vagyok elfogult az irányában éppen emiatt? Ez egy nehéz kérdés.
De egyébként szerintem egy jó könyv, a sivatagi kalandok izgalmasak, a benne
lévő eszközök (pl. villámszóró) is tetszenek, van benne egy kis
aranygazdálkodás is, kaphatunk társat, aki rendhagyó módon nem patkol el 1
fejezettel később, és a végső csata is jól sikerült. Az egyetlen, ami zavar
benne, hogy túlságosan sok a szerencsepróba benne, amiből 2-n az életünk múlik,
SPOILER!!! ha nem találjuk meg a
villámszórót, nem jutunk át egy máguson, ha meg a lámpa aktiválásakor nincs
szerencsénk, meghalunk SPOILER vége! Mindent
egybevetve én valahova a 9-10. helyre be tudnám rakni, de nem akartam, hogy az elfogultságom
befolyásoljon, ezért végül ez a kompromisszumos megoldás mellett döntöttem.
3. Viharűzők
Kicsit
talán meglepő, hogy a dobogóra felfért egy 300 fejezetpontos, semmi extrás
könyv, de mégis úgy gondolom, hogy ez a mű kiemelkedő alkotás. A Viharűzők
soraiba akarunk kerülni és ehhez számos próbát kell kiállni. A próbák valóban
változatosak, sok a rejtvény, de van, amikor harcolni kell, máskor jó döntést
hozni, megint máskor labirintusból kijutni. Közben sima és mágikus
összecsapással egyaránt találkozhatunk. Végig izgalmas, kalandos, üresjáratok
nélküli könyvről beszélünk, a kívánságteljesítő patkány pedig a HK könyvek
egyik legviccesebb jelenetét szolgáltathatja nekünk SPOILER!!! kérjük tőle a teremben lévő leghasznosabb tárgyat SPOILER vége! És még egy utolsó döntés
is van a végén, amit meg kell hozni (igaz, ezesetben szerintem hiba volt, hogy
az egyik döntés a 300-as fejezetpontra visz minket. Valahol kellett volna egy
fejezetpontot spórolni erre, vagy egy trükköt betenni, hogy nem a 300-as a
győztes fejezet).
2. Őserők ura
Winston
Nortenlight egyértelműen legjobb könyve, ami szerintem már KJK-s mércével is
egy igen magas pontszámot kapna tőlem. Az alaptörténet az őselemekkel
találkozás talán kicsit sablonos, de ennyire jól még egy könyv sem oldotta meg,
mindegyik világ remekül kidolgozott. Mivel mindegyiken végig kell menni, a
könyv hossza is elég jó, amiben sokat segít a „nettó” 300 fejezetpont a 289-es
oldallal. Miközben haladunk előre, egyre erősebbek leszünk és tanuljuk meg a
varázslatainkat. Eközben pedig az eszünket is gyakran kell használni. Nagyon
bejön, hogy a könyvben többen tanítanak minket, és van benne egy kis
környezetvédelmi kampány is, ami szerintem tök jó dolog, hogy így próbálják
érzékenyíteni a fiatalokat. A könyvben lévő gyík pedig egy egészségesen
idegesítő és színes karakter. Kicsit meglepett, hogy az utolsó kérdés igazából
már tétnélküli volt, de valahol oké, hiszen aki ezt a kalandsorozatot túléli, az
már megérdemli a szintlépést, gondolom én…és a könyv is J
1. A fenevad nyomában
Szerintem,
aki ismeri ezeket a könyveket, annak nem volt túl nagy kérdés, hogy ezt a
könyvet fogom az élre tenni. Sőt, ha kicsit gonosz akarok lenni, második
legjobb könyv igazából nincs is, van ez, aztán baromira nagy űr. Tényleg,
mintha egy másik sorozat könyve lenne, annyira kiemelkedően jó. A varázslatok
újak, és szerintem kreatívan oldották meg, miközben a falu krimi az elejétől a
végégig be tudja szippantani az embert. Nyomozás közben mindenki gyanús, de
mégis meg kell bíznunk valakiben, aki megadja azt a tudást, ami kell, hogy az
utolsó küzdelemben életben maradjunk. De ha nem használjuk eléggé a fejünket,
vagy nem vagyunk kellően körültekintőek, akkor sosem kapjuk meg tőle a várt
tudást. Kemény harcok, taktika, óvatosság, nagyon jól kidolgozott karakterek
jellemzik a könyvet, és egy olyan fordulat a végén, amire talán nem számítunk.
A könyv kidolgozottságát dicséri, hogy újraolvasva annyi apró nyomot, utalást,
és segítséget tartalmaz, ami első lejátszásra nem is feltűnő, másodjára meg már
fogjuk a fejünket, hogy mennyire hasznos utalást kaptunk, amit nem veszünk
észre. A lezárása is gyönyörű a könyvnek, ebben a műben valóban semmilyen hibát
nem tudok találni SPOILER!!! illetve
talán azt, hogyha túl becsületesek vagyunk és nem visszük a falu egyik
varázsfegyverét sem, akkor nekünk végünk…de sajnos néha a való élet is ilyen SPOILER vége! Csak ajánlani tudom,
hogy szerezzétek be és játsszátok végig, nagyon élvezni fogjátok!
Ti
mit gondoltok? Van olyan, amit nehezen értetek, hogy miért került a listára,
vagy olyan, amit szerintetek kihagytam? Ha igen, írjátok meg!
Nem teljesen érthető, amit a fordításról írtál itt-ott. Én úgy tudom, az egész HK sorozat magyar (Cherubion) írók keze alól került ki.
VálaszTörlésHogy a Fenevad nyomában a legjobb, azzal szerintem senki sem tud vitába szállni.
Szerintem viszont épp hogy az első tucatnyi könyv a jobban sikerült, mert komolyabb írók készítették, aztán a kifújt sorozatot átadták pár újoncnak. Így az én listámon még tuti ott lenne pl. a Féregfutam, Monarakh titka, Árnyékvilág, Cherubion hőse, Dimenziók bajnoka...
Igen, te tudod jól. Régen abban a tudatban éltem, hogy ezek nem magyar könyvek, és a cikk írása közben derült ki számomra, hogy mégis. Utána igyekeztem kijavítani a fordítással kapcsolatos megjegyzéseimet, de nem sikerült teljes körűen. Ez az én hibám volt.
TörlésNekem az Árnyékvilág volt az utolsó könyv, amit lejátszottam és az eleje tetszett is, de a végjáték a labirintussal más annyira nem. A Monarakh titkának van egy jó háttértörténete, viszont egy olyan cselekménye, ahol kb. bármit csinálok, ugyanoda jutok és semmi sem történik. Ezt nem szeretem. Féregfutamnál az a nehezen értelmezhető rejtvény vitte le nálam kicsit, de jó könyv, Dimenziók bajnokát szerettem, nem sokon múlott, hogy betegyem.
Hát a Fejtörők Erdején mindenképpen töröm a fejem mit gondoljak, mert az nálam úgy maradt meg mint gráftervezővel gyártott, fejezetpontokat nem tartalmazó, idegesítő semmi, ami folyton hazudik a játékosnak.
VálaszTörlésA Boszorkány Úrnőnek viszont örültem, mert szerintem is tényleg jó. Annyira, hogy meg is szabadultam a szerencsepróbáktól, meg az egyéb hibáitól, és összeraktam helyette ezt a háziváltozatot: https://docs.google.com/document/d/1qOxrERGaZc1m5m-LwJHB3XJR_fDavDhu1S_15g1jGgU/edit?usp=sharing
Részemről még a Hit Nevébent tudnám a listához tenni, mert bár tök lineáris kaland, de játéktechnikailag jól kijátszható mindhárom kaszttal, az ötlet remekül illik a Káosz Világába, és a fejezetpontok szép hosszan, kerek mondatokban vannak megírva (az nálam mindig pluszpont).
Az "első tucatnyi"-ba nem kötök bele. Igaz hogy sokkal jobban kapcsolódtak a könyvek a kiadó egyéb cuccaihoz, de a játékmechanikájuk elég döglött volt.
Én a Fejtörők erdejét nem éreztem ennyire drámainak. Olvastam a Zagor.hu-n az írásodat (azt hiszem, a tiéd volt), hogy az ogre hazudik, amikor azt mondja, hogy a "lila kővel kezd". Itt viszont szerintem nincs igazad. A kövekhez kétféleképpen lehet eljutni. Vagy akkor, ha a Druida próbáján megbukunk, vagy ha visszafordulunk a Tudás fájánál. Előbbi esetben az ogár nem hazudik, mert valóban a lila kővel kell kezdenünk. Utóbbi esetben meg eleve rossz irányba indulunk el, és ha át is jutunk a mocsáron, akkor ott felzabálnak minket a lápi esőbékák, tehát így is úgy is meghalunk. Szóval nem hazudott, csak feltételezte, hogy megbukunk a próbán :) Egyébként a rejtvényes könyveket én szeretem, bár az azért sokatmondó, hogy a 3 sok rejtvényesből ez végzett a leggyengébb helyen.
TörlésHit nevében-nel nekem valahogy ugyanaz volt a bajom, mint a Monarakh titkával (bár annál jobban kidolgozott). Tényleg egy remek történet és a végére totál átéltem a kétségbeesését a főhősnek. De közben...akár el akarom tenni a démonfejet, akár nem, elteszem. Akár meg akarok ölni valakit, akár nem, megölöm. Akár meg akarom ölni Gondart, akár nem, megölöm. Akár akarok tüzet, akár nem, lesz. Vannak persze lineáris könyvek, de ott azért a döntéseinknek nagyobb a súlya. Itt gyakran inkább olvasónak éreztem magam, nem játékosnak.
Hja, inkább egyszemélyes kalandmodul a Hit Nevében.
TörlésAz halálosan igaz hogy inkább olvasó vagy, viszont legalább van mit olvasni. És végig lehet tolni szabályosan, mindhárom kaszttal. Ami nem kis teljesítmény egy HK-ban főleg.
Az Erdőben nincsenek fejezetpontok, egyáltalán nincs történet, a vége meg kifejezetten bosszant, mert egyáltalán nem érünk el semmit, nem derül ki semmi, egy nagy nulla az egész. Oké, vannak fejtörők, de mind klasszikusak, és aki nem ismeri őket, majd jól rákeres a neten. Ha legalább sajátokat írt volna. És jó lett volna ha tartja magát valamiféle történetmesélési szabályokhoz, nem haszontalan minden információforrás, mert teljesen véletlenszerű hogy hazudnak-e.
(amúgy ja, ugyanaz vagyok, nincs még egy olyan eszement akit annyira lenyűgözött volna a Boszorkány Úrnő hogy feljavítsa)
Btw, Te be tudsz lépni a zagoron a játékokhoz? Nekem nem sikerül.
Bocs, hogy nem válaszoltam, de mostanában annyira el voltam foglalva, hogy játékra nem sok időm volt. Ez a hét végre nyugisabb, tegnap már lejátszottam a Gyűlölet szakadékát (bár ne tettem volna!), ma a Mungik aranyát (az nem volt rossz :) )
TörlésMost működik nekem a zagor.hu játékblokkja.
Az elsövel egyetertek de nem azért mert kb 12-14 között kijátszottam arra már rég nem emlékszem, de akivel beszéltem lapozgatos fronton ebböl a sorozatbol mind ezt tartják a legjobbnak.
VálaszTörlésA nagy féregfutamot, viszont pont ugyenezért hiányolom :(
Modositom a féregfutamot és a mokhara titkát, hiányolom jó lenne azokról is olvasni mrt nem kerültek be és mind 2 van folytatása én szívesen olvasnék róluk :)
VálaszTörlésFéregfutam határeset volt, éppen kimaradt nálam, főleg a nehezen értelmezhető rejtvénye miatt maradt ki.
TörlésMonarakh titka történet szempontjából nagyon jó, de játék szempontjából kb. bármit csinálok, ugyanaz lesz a vége, inkább olvasónak és nem játékosnak éreztem magam, így sajnos ez nem annyira jött be nekem.
Lehet valamikor majd írok ezekről is, bár most a minikalandokat kezdtem el.
A fenevad nyomabant anno amikor meg szerepjatekoztam atultettem a magusba is es lehatdzottuk kalandkent. Zsenialis konyv szamos kjk konyvnel is jobb de a harcos kepzelet kategoriabol toronymagasan kiemelkedik.
VálaszTörlésAmugy a Kaosz letsikja es annak elso resze is nagyon jo meg sztem.
VálaszTörlés