Görög van a Falóban? – Trójai faló, Pécs, Trójai szendvics


Néhány hete írtam az Oázis Gyros bárról, és akkor ígértem, hogy megpróbálok a többi belvárosi gyrososról is írni pár szót. Ezúttal a Trójai Falóval tettem egy próbát. A hely első ránézésre kicsinek tűnik, de a felső szinten igen tágas tere van, így helyben is kényelmesen lehet enni. A választék viszonylag kicsi, de azért elégséges, gyrosok, tortillák különböző variációi. Kezdetben azon gondolkodtam, hogy csak sima gyrost eszek, azonban megláttam a névadó ételt, a Trójai szendvicset. Ennek a különlegessége, hogy a szokásos hús-zöldség-szósz hármas mellé feta sajt is jár, valamint úgynevezett „bucipitában” tálalják. Mivel fogalmam nem volt, mi ez, gondoltam, érdemes kipróbálni.

A kiszolgálásról igazából nem tudok sem kifejezetten pozitívat, sem negatívat mondani, rendben volt. Az ételre sokat nem kellett várni, pár perc és készen volt. A „bucipita” pontosan az, amire a neve alapján következtetni lehet, a hamburgerzsemle és a pita hibridjének tűnik. Ebbe egy kicsit jobban lehetett tenni az alapanyagokat, így rétegzettebbé vált. Ízre azonban semmi extra nem volt, nem éreztem különlegesebbnek, mint az egyszerű bolti piták ízét. Egy kicsit pirítottak rajta, ami javított az összképen, de ezzel együtt nem éreztem igazán különlegesnek.

A többi összetevővel szerencsére nincs gond. A hús puha és ízletes, a fűszerezése „klasszikusabb” volt, mint ami az Oázisban ettem, nekem ez jobban ízlett. A zöldségekkel sincs probléma, friss, finom az összes, a mennyisége is oké. A feta sajt kis kockákban van benne, szintén rendben van és sokat is adtak az ételhez. Ez utóbbinak örültem, mert a halálom az, amikor az extra alapanyagból, amiért többet fizetek, betesznek mutatóba egy keveset. Szerencsére itt szó sem volt erről.

A szószok közül a csípős szósznál volt bennem némi ambivalencia. Nem nevezném ezt klasszikusan csípősnek, inkább egy édeskés-pikáns szószt kaptam. A legutóbbi cikkemben említettem, hogy nem szeretem, ha egy szósz azon kívül, hogy csíp semmit nem ad hozzá az ételhez, fontos, hogy mást is érezzek rajta. Itt úgy érzem hogy ez kicsit túl jól sikerült. Ugyanis az édesség mellett kicsit elveszik a csípőssége. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy ezt még mindig sokkal jobban szerettem, mint a csak csípős szószokat, úgyhogy minden rendben van. A joghurtos szósz is ízlik, kicsit savanykásabb annál, amit a török gyrososokban eszem.

Mindent egybevetve, bár ezt a „bucipita” fehlinget egyáltalán nem éreztem át, maga az étel teljesen jó volt. Ha az Oázissal hasonlítom össze a zöldségek kb. azonos szinten voltak, a piták is, de a pirítással vékonyan a Faló nyert, ahogy a húsban és a joghurtos szószban is, csípősben viszont az Oázis jobban bejött. Összességében azonban ez ízlett jobban, ami a pontban is meg fog nyilvánulni.

Értékelésem: 8/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megnézheted)


Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról