Az eddigi Star Wars filmek sorrendje nálam, 2. rész


Az elmúlt héten elkezdtem az eddigi 10 Star Wars film sorrendjét írni, akkor a lista második felével. Most jöjjön a lista első része, a dobogó, valamint a 4-5. helyezett.


5. A Jedi visszatér

Az alaptrilógia talán leggyengébb része, de még ez is bőven elég ahhoz, hogy a mezőny első felébe kerüljön, leginkább a végén az űrcsata és a Halálcsillagon lévő jelenetek miatt. A 3 alaptrilógia leglátványosabb hajócsatáját láttuk ebben az epizódban, végre nem csak X-szárnyúak és TIE-vadászok, hanem különböző méretű hajók közötti összecsapást. Ezenkívül Luke és Vader kapcsolatának alakulása is hatásos része a filmnek. Az elején a sivatagi csata szintén látványos, Luke beszélgetése Yodával és Obi-Vannal szintén magas érzelmi töltetű. Az egyetlen dolog, ami egy kicsit zavart, az az Endoron a csata. Kicsit mesei, ahogy a primitív eszközökkel az ewokok harcolnak a birodalmi rohamosztagos katonák ellen, a rohamosztagosokkal kapcsolatos negatív image-hez ez is sokat hozzátett. Meg az egész valahogy komolyan nem vehetővé tette azokat a jelenetet. De összességében ez már benne van az igazi kultuszfilm kategóriába.


4. Egy új remény

Úristen, most pár rajongótól mit fogok kapni! J Talán a legnagyobb dilemma volt az összes film közül, hogy ezt hova tegyem. Nyilván ha a kultuszfilmbéli jelentőségét nézem, akkor legalább a 2., de inkább az első helyet érdemelné meg. Hiszen itt indult el minden réges-rég egy messzi-messzi galaxisban. Itt ismertük meg Luke-ot, Hant, Leiát, Csubakkát, Vadert, Obi-Vant, tehát a legtöbb fontos karaktert. Látunk néhány remek űrcsatát, Vader és Obi-Van múltjáról is kapunk pár utalást és először halljuk meg azt az ominózus zümmögő hangot. Ez a film nélkül nem lenne élet és nem tudnánk semmit az Erőről…na jó, ez ide egy rossz idézet J A karakteretk jól kidolgozottak, Tarkin kormányzó mai napig emblematikus figurája a galaxisnak (olyannyira, hogy később CGI-ban is visszahozták), és az utolsó összecsapásnak is érezhetően tétje van. Ugyanakkor azért, ha a múlttól eltekintünk, akkor bizony ez még csak egy klasszikus „jó legyőzi a gonoszt” kalandfim, a szálak itt még nem keverednek, ebből adódóan komoly dilemmák, érzelmi drámák sincsenek a filmben (az Alderaan elpusztulása kivételével), szóval azért vannak hibái, amiket a múlt elfeledtet velünk. Összességében én azokat a filmeket tettem elé, amik a megnézésük után nagyobb katarzist váltottak ki belőlem, így próbáltam meg egy kompromisszumot kötni a múltbéli rajongásom és a tényleges tartalom között.


3. A Sithek bosszúja

Lehet sok embert meglepek ezzel is, hogy ez a film ennyire elől áll nálam. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ha elvonatkoztatunk attól a ténytől, hogy az előzménytrilógia filmeit divat utálni, akkor rájövünk, hogy ez egy baromi jó film. Eleve nehéz helyzetben készült, mert az első két rész annyira negatív hangvételű volt és annyi hibát elkövetett, hogy ezeket nagyon nehéz volt úgy korrigálnia, hogy közben még az összekötése is meg legyen az Új reménnyel. Azonban azt gondolom, mind a kettő sikerült. Anakin Skywalker karaktere itt már van olyan erős, hogy a végén fájjon, ami történik vele, és Obi-Van is messze ebben a filmben a legjobb, legerősebb. Az elején lévő űrcsata elvette a leglátványosabb űrcsata címet az addig vezető Jedi visszatértől, és ahogy változik a film hangulata a már-már könnyednek mondható mentőakciótól a végéig, az nagyon hatásos. A Jedik halálának jelentsora azt gondolom, hogy a teljes Star Wars sorozat legérzelmesebb pillanata a mai napig, de a Padmé és Anakin, majd Padmé és Obi-Van közti párbeszédek is jók. Nekem a végén lévő páros csata is nagyon tetszik, annak ellenére, hogy lehetett tudni, mi lesz a vége. A film remekül érzékelteti mind a csata helyében, mind a zenéjében, hogy van egy olyan küzdelem, ami gyakorlatilag mindent visz, és van egy, ami a Galaxis sorsa szempontjából alig bír jelentőséggel, ám az érzelmek miatt mégis hangsúlyosabbá válik az utóbbi. Ezen a filmen már nagyon érződik az is, hogy nem gyerekfilm. Csupán 1-2 apróságba tudok belekötni, az egyik nekem Csubakka szerepeltetése, hiszen azzal, hogy kiderült, hogy Csubakka találkozott Jedikkel, kicsit karakteridegen lett az Új Reményben. A másik nagy problémám pedig Padmé halála, ami a mellett, hogy szerintem méltatlan a karakterhez, teljesen logikátlan. Nekem jobban tetszett volna, hogyha szülés után indul valaki ellen harcba (vagy találkozik Anakinnal) és úgy hal meg. De mindent összevetve szerintem egyértelműen a legjobb Star Wars filmek között van a helye.


2. Zsivány egyes

Ha van olyan film, ami komoly előítélettel és hendikeppel indult nálam, az ez. Eleve az Ébredő Erő után a pokolba kívántam a Disneyt, arra meg a legkevésbé sem voltam kíváncsi, hogy nyúznak le még egy bőrt a Halálcsillagról. Aztán ami történt, azon a szó pozitív értelmében ledöbbentem. Bár túl sok újdonságot nem adott a film a történethez, de ahogy ezt a történetet elmeséli, az lenyűgöző. Egyrészt majdnem sikerült megcsinálni az Erő és fénykard nélküli Star Wars filmet, méghozzá remekül, csak Vader utolsó 4 perces jelenete akadályozta ezt meg, de a magam részéről ez utóbbit a legkevésbé sem sajnálom. Tetszik, hogy a Lázadókat egyáltalán nem állítja be szentnek, a céljukért ők sem riadnak vissza olyan dolgokat tenni, amik nyilvánvaló jóerkölcsbe ütköznek, sőt, bűnnek számítanak. A karakterek bejöttek, a végén pedig a kétfrontos csata a földön és az űrben nagyon epikus, átveszi az első helyet a Sithek bosszújától. A birodalmi rohamosztagosokról végre valahára látjuk, hogy hatékonyan is tudnak működni, a Birodalom hadigépezete könyörtelenül is képes leigázni az ellenséget. A háttértörténet, hogy hogyan vétettek egy ekkora hibát a Halálcsillagban, hiánypótló és logikus. Nekem mindösszesen két apró problémám volt a filmmel, de ezekből az egyik nem is igazán a filmmel kapcsolatos. Az egyik, hogy Mon Mothát örültem volna, ha nagyobb szerepben látom, a másik pedig az, hogy Vader szinkronhangja eszméletlenül gyenge lett. De mindezektől függetlenül is az egyik legjobb Star Wars film, ami egyértelműen méltó az eredeti trilógiához.


1. A Birodalom visszavág

Érdekes, hogy gyerekként annyira nem szerettem ezt a filmet, de azóta gyökeresen megváltozott a véleményem. A kezdeti antipátiámba talán az is benne volt hogy én a Jedi visszatért előbb láttam, mint ezt a filmet, így a legdrámaibb jelenet nekem már nem okozott meglepetést. Azonban amikor felnőtt fejjel átéreztem ezt, akkor megváltozott a véleményem. Míg a negyedik rész egy klasszikus mesének tűnik, ahol a végén győz a jó, addig itt jön a váratlan fordulat: a jó oldal legnagyobb alakja és a sötét nagyúr apa-fia kapcsolatban állnak. Ezzel az eddigi egysíkú történet egy új lendületet kapott. De az Erőről való tanítások is itt mélyülnek el igazán Yoda megjelenésével. Tehát azt mondom, hogy bár a Star Wars történet az Új reménnyel indult el, a savát-borsát itt kapjuk meg. De megkapjuk a Star Wars egyik leglátványosabb felszíni csatáját is, valamint Lando személyében egy kétes, de mégis szerethető karaktert. Ezeken kívül még nagyon sok korát meghaladó látványos jelenetet ad a film a nézőknek, amiket nehéz elfelejteni. Összességében ezek nálam most már egyértelműen a legerősebb Star Wars filmmé teszik a Birodalom visszavág-ot.

És nektek mi a véleményetek? Hogy néz ki a lista eleje vagy a teljes lista?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról