Vizsgaélményeim, vizsgastratégiáim 1. rész

Bő 1 hét múlva kezdődik a vizsgaidőszak számos egyetemen, köztük a PTE Állam- és Jogtudományi Karán is. Ilyenkor a hallgatók készültek már a vizsgákra, mind tanulással, mind stratégiával. 2007 és 2011 között nálam sem volt ez másként, és mindig igyekeztem a vizsgastratégiára különösen nagy figyelmet fordítani. Azt vallottam és vallom a mai napig, hogy a jó vizsgastratégia, az első sikeres vizsga. Főleg ez adta az indíttatást arra, hogy magam is leírjam, hogy anno a különböző féléveimet milyen stratégiával kezdtem, és hogy sikerültek ezek a vizsgaidőszakok és mit változtatnék ma már. Őszintén remélem, hogy írásaim a jelenlegi és jövőbeli hallgatóságot segíteni fogja! A cikkem négy részből fog állni, mindegyikben 1-1 évemet elemzem ki.

1. Szemeszter

Az első félévben azt a taktikát követtem, hogy minden olyan tárgyat felveszek, amit vagylagosan 1. vagy 2. félévre ajánlanak. Ennek a fő oka az volt, hogy a 2. félév 3 szigorlata mellé szerettem volna a lehető legkevesebb vizsgát odatenni. Ez viszont azt jelentette, hogy nem kevesebb, mint 8 vizsgatantárgyam lett abban a félévben: Római jog, Magyar jogtörténet, Egyetemes jogtörténet, Közgazdaságtan, Általános Szociológia, Jogi alaptan, Filozófia és Jogi Etika, Politikaelmélet. Fontos volt tehát a szorgalmi dolgozatok jó megírása, hogy ezt némiképp csökkentsem. Viszont mivel 3 szorgalmi dolgozat volt egymás utáni hetekben, és más jellegű feladataim is voltak, kicsit tartottam a helyzettől. De a Római Jogot kötelezőnek tartottam.

A Róma sikerült is, igaz, csak kettesre, de ennek – bár ezt nem gondoltam volna még középiskolásként – örültem. A magyar jogtörténet is sikerült, az egyetemes azonban nem. Ezenkívül két tantárgyból volt lehetőségünk utolsó héten dolgozatot írni, jogi alaptanból és általános szociológiából. Előbbi sikerült, utóbbi sajnos nem. Így tulajdonképpen 5 vizsgám maradt, egyetemes jogtörténet, közgazdaságtan, politikaelmélet, filozófia és jogi etika, valamint általános szociológia.

A stratégiám itt már az volt, hogy az egyetemes jogtörténetre megyek rá a legjobban, mert szigorlati tárgyként arra a tudásra szükségem lesz később. Erre több mint 2 hetet szántam a december közepén kezdődő vizsgaidőszakból, így csak január 3-án kezdtem el az 5 vizsga teljesítését. A több hetes felkészülés azonban megérte, egy jelessel hagyhattam el a vizsgát. Másnap már mentem újra általános szociológiából, abban bíztam, hogy a korábbi tudásomat elég egy kicsit kiegészítenem, és másodjára jobb lesz. Ez is működött, és hamarosan egy négyessel gazdagodtam.

Ezt követően azonban kicsit öngyilkos stratégiába kezdtem. A következő 11 nap alatt mind a 3 maradék vizsgámat teljesítettem, viszont korántsem jó jegyekkel (filozófia és közgazdaságtan kettes, politikaelmélet négyes). A vizsgaidőszakkal január 15-re végeztem úgy, hogy még közel 2 hét volt belőle. Viszont egyik tárgyból sem mertem javítóvizsgát tenni, amit már teljesítettem, így egy nagyon hosszú téli szünetem lett a vizsgaidőszak után, de egy elég gyenge átlaggal (az egyetlen félévem volt, amikor nem kaptam ösztöndíjat.

Mit csinálnék máshogy? – Utólag úgy gondolom, hogy túl drasztikus vizsgastratégiát választottam, miközben a konkrét szituációkban mégis maradtam a biztonsági játéknál. Általában szerencsés, ha az ember nem az utolsó napokig tervezi a vizsgáját, itt viszont túl sok biztonsági időt hagytam, emiatt a vizsgákra külön-külön kevesebb idő jutott, és amikor megvolt minden, féltem bevállalni egy javító vizsgát. Kicsit ki lehetett volna tolni a vizsgaidőszakot, mondjuk június 20-ig, még akkor is lett volna pár napom tartalékolni, de több idő maradt volna külön-külön a vizsgákra. Így elérhettem volna egy jobb eredményt.

2. Szemeszter

A második szemeszterbe már jóval kevesebb vizsgám volt a vizsgaidőszakban, viszont köztük 3 szigorlat is, Római jog, Magyar jogtörténet és Egyetemes jogtörténet. Ezenkívül egy „Bevezetés a bűnügyi tudományokba” nevű tantárggyal kellett szembenéznem, ami elsősorban kriminológiai és büntetőjogi alapozó tárgy volt. 5 vizsga, de ebből három gyakorlatilag egészéves anyagból, és ezúttal csak 2 jegymegajánló dolgozattal lehetett kiváltani tételeket, de teljes vizsgákat nem. Ez egyetemes jogtörténetből sikerült is.

És ez volt az első félév, amikor mertem igazán merészet húzni a vizsgaidőszakban. Az első hét 2. vizsganapján volt egy dolgozat „Bevezetés a bűnügyi tudományok”-ból. Én pedig úgy döntöttem, hogy nem írom meg, hanem ugyanazon a napon elmegyek római jogból. Kockázatosnak tűnt, de úgy gondolkodtam, hogy ha nem válik be a tervem, még akkor is van 5 hetem az 5 vizsgára, ha viszont összejön, akkor az egyetlen olyan tárgyamat letudtam, amire még hosszú féléveken át épülnek más tárgyak (oké, a „Bevezetés a bűnügyi tudományokba”-ra is ráépült a büntetőjog, de azzal kapcsolatban optimista voltam, hogy nem lesz gond vele). És a terv bejött, egy viszonylag szerencsés tételhúzással sikerült egy 4-es Római jogot produkálnom, majd 6 nappal később „Bevezetés a bűnügyi tudományok”- ból egy jelest. Innentől több mint egy hónapom maradt még 3 vizsgára, amikből az egyiket részben már teljesítettem. 

Ezután voltam csalódott, hogy a Magyar jogtöri szigorlat borzasztóan rosszul sikerült, csak nehezen rugdostak át rajta. Tételt sem húztam igazán jót, de egy kicsit utólag úgy éreztem, hogy a sikeres vizsgakezdet könnyelművé tett. Hasonlóan az első félévhez itt is kb. 2 hetet hagytam a magyar jogtörténetre, de messze nem érzem utólag annyira intenzívnek a tanulást, mint akkor. A kisebb pofon azért felébresztett, és a másik 2 tárgyra jobban koncentráltam és korrekt jegyekkel sikerült lezárnom és még maradt is 5 napom a vizsgaidőszakból. De egy szigorlat javítóvizsgát nem mertem bevállalni.

Mit csinálnék máshogy? – A stratégiám szerintem jó volt, inkább azt rontottam el, hogy hagytam magam elkényelmesedni a hosszú felkészülési idő miatt. De összességében ezzel a vizsgaidőszakkal már elégedett voltam.

Pár nap múlva érkezik a következő írás a 3-4. szemeszteremről.