A második forduló jelentősége az országgyűlési választáson 1. rész


Már több mint két éve volt, amikor írtam egy cikket arról, hogy miért kedvez a jelenlegi választási rendszer a kormánypártnak. Akkor ott a kétfordulós választás tartását fogalmaztam meg komoly kritikának, mondván, hogy egy sokpártrendszerben nem feltétlenül látjuk egy forduló alatt, hogy a többség kit támogat. Úgy döntöttem, hogy ennek utánajárok. A következő 3 részes cikkben megvizsgálom valamennyi országgyűlési választás választási kerületeiben, hogy mennyit számított a második forduló (konkrétan, hogy hány kerületben volt fordítás, ki lett ennek a haszonélvezője és ki a kárvallottja). Minden részben 2 választás eredményeit fogom összefoglalni, 1990-től kezdve. Az eredményeket egy táblázatban rögzítettem, amit itt tekinthettek meg. Az oszlopok magyarázata:


  • Kerület neve: Melyik választókerület eredményeit írom le. Csak azok szerepelnek a táblázatban, ahol az első fordulóhoz képest más győztes lett.
  • 1. kör győztese: Aki az első fordulót megnyerte (csak a párt).
  • Első % : Az első fordulóban a győztes a szavazatok hány %-át kapta meg.
  • Második % : A későbbi győztes eredménye. Ez általában az, aki az első fordulóban a második helyezett. Ahova egy bronz kitöltést tettem, ott azt jeleztem, hogy a későbbi győztes az első fordulóban csak a harmadik helyet szerezte meg.
  • Kül.: A két releváns adat közötti különbség.
  • 2. kör győztes: A második forduló győztese (párt).
  • Első %: A győztes (akinek első eredménye a második kör győztesénél van) eredménye.
  • Második %: Az első kör győztesének második fordulós eredménye. Ha ez neki a második helyre sem volt elég, azt bronzzal jelöltem. Világoskékkel jelöltem azokat az eredményeket, ahol a második körben 1-1 elleni összecsapás volt.
  • Kül.: A két releváns adat közötti különbség.
  • Növekmény: Az az érték, amivel %-os viszonylatban többet kapott a győztes. Tehát ha mondjuk az első fordulóban 15%-ot kapott, a másodikban 40%-ot, akkor a növekmény 25. Ennél pontosabb lenne a szavazatszámokat leírni, de jóval bonyolultabb lett volna a táblázat, ezért ezt az egyszerűbb megoldást választottam.
  • Vesztes növekmény: Ugyanez a 2. helyezettnél.
  • Össz. kül.: A két különbség összege, tehát az a teoretikus érték, amennyi különbséget még le lehetett volna dolgozni a választókerületben.
  • Növekmény %: Arra utal, hogy a győztes képviselő hányszorosára növelte a %-os értékét a második fordulóra.
  • Vesztes növekmény %: Ugyanez a második helyezettnél.


Ahova a végére egy pártot írtam, azok azok a kerületek, ahol a győztes végül visszacsúszott a harmadik helyre, vagy ahol az első forduló 3. helyezettje nyert. Ott beírtam, hogy melyik párt képviselője volt még jelen a küzdelemben.


Mielőtt az elemzést kezdjük, nézzük meg, mik voltak a választási szabályok:

  • Az első fordulóban bárki elindulhatott, aki a megfelelő mennyiségű ajánlást megszerezte.
  • Ha az első fordulóban az egyik képviselő 50% fölötti eredményt ért el, akkor nincs második forduló, övé a mandátum.
  • Ha ez nem történik meg, akkor a második fordulóban már csak az első 3 vesz részt, valamint esetlegesen a 4-6. helyezettek, ha az első fordulóban legalább 15%-ot értek el (ez legtöbbször senkinek sem sikerült, de néha a 4. helyezettnek azért összejött).
  • Itt viszont volt lehetőség visszalépésekre, így előfordulhatott 1-1 elleni küzdelem.




1. Választás (1990)


Az első választás előtt az MDF egyértelmű favoritnak tűnt, de a négyigenes népszavazásnál vesztettek a népszerűségükből, így kétségessé vált a győzelmük. Végül így is nyertek, de közel sem akkora különbséggel, mint arra előzetesen lehetett számítani.  A legnagyobb kihívó az SZDSZ volt, akik ennek megfelelően megszerezték a második legtöbb mandátumot. Parlamentbe került még két konzervatív eszméket valló párt, a Független Kisgazdapárt és a Keresztény Demokrata Néppárt, az akkor még liberális eszméket valló FIDESZ, és a korábbi pártállam baloldali, de immáron nem szélsőséges utódpártja, a Magyar Szocialista Párt!


Eredmények összegzése:

Nem kevesebb, mint 42 olyan kerület volt, ahol az első fordulóhoz képest változott a győztes személye, ami az összes kerületnek majdnem az egynegyede. Ez azért igen jelentős, ebből is látszik, hogy sok párt esetében egyáltalán nem biztos, hogy az első forduló győztese tényleg teljes támogatottságot élvez, lehet, hogyha 2 vagy 3 közül kell választani, sokan már mást támogatnak. A 42 alkalomból 9-szert történt meg, hogy 1-1 elleni küzdelemben dőlt el a második forduló.

A második forduló mondhatni egyetlen nyertese az MDF, aki 35 mandátumot nyert és mindösszesen 2-t vesztett el a második fordulóban. Ugyanakkor az is látható, hogy az MDF nem egy alkalommal 10-15%-os hátrányt dolgozott le majdnem a második fordulóban, miközben az is gyakran előfordult, hogy a viszonylag szoros első fordulós győzelmet egy jóval nagyobb különbségű 2. körös győzelem követte.  Ennek a legfőbb oka talán az, hogy az inkább jobboldali pártok kedvelői a pártjuk jelöltjeinek kiesését követően támogatták az MDF-et, így egyfajta gyűjtőpártként szerepeltek a második körben. Ehhez képest az SZDSZ jóval kevésbé jóval kevésbé tudta maximalizálni a szavazatait, így a második körben nagyon gyakran elvérzett. Ami viszont érdekes, hogy a többi jobboldali párt sem volt erre igazán képes. A Kisgazdák mindössze háromszor tudták a második fordulót behúzni az első fordulós vereség után, ebből kétszer 1-1 elleni szituációban. Ugyanakkor nekik ez csak a nullszaldóhoz volt elég, ugyanis 3 helyet buktak is a második körben, kétszer az MDF, egyszer az SZDSZ javára. A KDNP még ennyit sem tudott produkálni, mindösszesen 1 kerületben lett pozitív fordításuk, 2 másikban viszont buktak az első fordulós győzelem után.
A második kör legnagyobb vesztese a gyűjtőpártként nem működő SZDSZ lett, akik 34 mandátumot buktak el, miközben csak 3-at nyertek. Ezen kívül 1-1 mandátumot bukott a második körben a FIDESZ az MSZP és a HVK rövidítésű, országos listával nem induló párt, továbbá egy független képviselő is áldozatul esett a második fordulónak.


A számok nyelvén:

A mai választási eredmények tükrében furcsa, de az első fordulós győztesek átlagos eredménye 25,31 % volt, a mindenkori második fordulós nyertesek első fordulójának eredménye meg 21,18%. Ezek mai szemmel nézve furcsa adatok, de a 6 darab viszonylag erős párt miatt ennyi is elég lehetett a győzelemhez. Ezért is volt szerepe a 2. fordulónak, ahol már a győzelemhez átlagban a szavazatok 44,1%-a kellett. A legjobb első fordulós eredmény, ami nem volt elég, 39,04% volt, a legalacsonyabb érték egészen elképesztő módon a 14%-ot sem érte el. Átlagban 4,13%-os hátrány dolgoztak le a pártok a második fordulóban, egy alkalommal azonban 13,1 %-ot is sikerült megfordítani. A legnagyobb győztes növekmény érték 40,76 % volt, amikor a Kisgazdapárt 19,02%-ról 59,78%-ra javította mérlegét. Ahol nem alakult ki az 1-1 elleni szituáció, ott a legnagyobb különbség, amit le lehetett volna dolgozni 17% körüli eredmény lett (1-1 elleni szituációban egy kerületben akár 26% is ledolgozható lett volna). Összesen 5 olyan kerület volt, ahol a harmadik helyről is nyerni tudott egy jelölt, erre 4-szer az MDF, egyszer a Kisgazdapárt volt képes. Az első forduló győztese 3 alkalommal bukta el még a második helyet is, egyszer az MSZP, egyszer a KDNP, egyszer a FIDESZ érte el ezt a kétes eredményt.


Néhány érdekes kerület:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. kerülete érdekesen alakult. Az első fordulóban a két liberális párt – FIDESZ és SZDSZ – jelöltje érte el az első két helyet, de egyikük sem lépett vissza a másik javára. Ennek az lett az eredménye, hogy a harmadik helyet elérő Kisgazda jelölt a többi jobboldali szavazó támogatásával mindkettőt legyőzte a második körben. Ugyanennek a megyének a 9. kerületében az SZDSZ kicsit meglepő módon sehol nem volt, a dobogóra az MDF-KDNP-FKGP hármas ért el. Hajdú Bihar megyére jellemző volt, hogy a Kisgazdák az első fordulót megnyerték sok kerületben, de a második körre szinte egyáltalán nem sikerült növelni a támogatottságukat, ezért az MDF kétszer is elhappolta előlük a helyet, egyszer meg az SZDSZ-nek is sikerült.


Miként alakult volna 1 fordulóval?

Az MDF-SZDSZ mandátumarány az erősen győztesorientált választási rendszerben 164-93-ban alakult. Ha az egyéni mandátumok nem változtak volna, akkor 134-119 lett volna. Ez persze így ebben a formában nem igaz, mert ezesetben az MDF-nek több töredékszavazata lett volna, így listán kb. 5-6 mandátummal többet szereztek volna, így nagyjából 139-114 lett volna az arány. Mivel az MDF-nek nem volt abszolút többsége, de relatív többsége igen, ez nem változott volna, és ugyanúgy szüksége lett volna a koalíciós partnerekre. Ugyanakkor a Torgyán-féle összeveszést és az FKGP kiválását követően jóval nehezebb helyzetbe kerültek volna.



2. Választás (1994)


A politikai paletta erősen átalakult. Az MDF a kormányzást követően nagyon nagy népszerűség-vesztésen esett át. Eközben a FIDESZ ideológiát váltva már konzervatív eszméket vallva próbált érvényesülni. A KDNP, SZDSZ és FKGP támogatottsága nagyjából maradt, viszont az MSZP egy óriási nosztalgia-kampányt indított, amivel nagy fölénnyel megnyerte a választásokat.


Eredmények összegzése:

Ezúttal jóval kevesebb, mindösszesen 19 választókerületben történt változás (10,8%). Ennek két oka volt: egyrészt az MSZP sokkal nagyobb támogatottságot szerzett összességében is (24 helyett 34%), mint 4 évvel korábban az MDF, ezt meg jóval nehezebb ledolgozni. Másrészt pedig bár az MDF megtartotta ezt a gyűjtőpárt-jellegét, de mivel nagyon sok támogatót vesztett, a legtöbbször 10-15 % körüli támogatottságukon még egy drasztikus növekedés sem igazán segített.

Érdekes módon azonban ezúttal a későbbi győztes párt, az MSZP volt a legnagyobb vesztese a második fordulóknak, ugyanis a 3 győzelem mellett 14 kerületet buktak el. A két legnagyobb nyertes az MDF és az SZDSZ lett, akik külön-külön +4 mandátumot szereztek más-más arányban (MDF: 5 győzelem, 1 vereség, SZDSZ: 7 győzelem 3 vereség). Viszont látható, hogy ez elég karcsú azért. Az MDF leginkább csak Budapesten volt képes mandátumokat szerezni a 2. körben, ott is csak 0-3%-os különbséges eredményeken tudott fordítani. Az SZDSZ pár helyen ugyan tudott fordítani, de általában azt láttuk, hogy a pártok megőrizték az előnyüket. 2 mandátumot a KDNP is tudott még extrában szerezni a második fordulóban, valamint egyszer a Kisgazdák is diadalmaskodtak. Továbbá az Agrárszövetséget érdemes megemlíteni, akik egy helyen nyertek, egy helyen viszont buktak mandátumot a második fordulóban. 1-1 elleni szituáció viszont mindösszesen 2 volt ebből a 19-ből, azt mindkettőt az SZDSZ szerezte meg, úgy tűnt tehát, hogy a jobboldali szavazók még mindig inkább az SZDSZ-t preferálták, mint az MSZP-t


A számok nyelvén:

Az első fordulós győztes és második helyezett átlaga szinte megegyezik az 1990-es adatokkal (25,48 ill. 21,99%),  a szélsőséges értékek azonban itt már elmaradtak. A legnagyobb győzelmi eredmény, amivel a második körben már nem sikerült nyerni, az 34,62% volt, a legkisebb viszont már meghaladta a 19%-ot. A legnagyobb növekmény 36,52 % volt, viszont ha az 1-1 elleni szituációs 2 esetet kivesszük, akkor ez a szám csak 21,67%. A teoretikus legnagyobb különbség, amit le lehetett volna győzni, 22,61%, de ha az 1-1 elleni szituációkat nem vesszük, akkor csak 12,98% ez az érték. Tehát látható, hogy kicsit hibernálódtak az eredmények, jóval nehezebb volt nagy különbségeket ledolgozni.


Néhány érdekes kerület:

Győr-Moson-Sopron megye 6. kerülete volt az egyetlen régi időket idéző MDF-es győzelem. 15,25%-kal harmadik helyen voltak még az első fordulóban, amikor a 2. körben 34,84%-kal nyertek. Ez az eddigi legkisebb különbségű győzelem a fordításokban, mindösszesen 0,03%-os különbség alakult ki. A kis különbség a második fordulókban nem volt egyedi a 19 alkalommal 4-szer 1 % alatti volt a különbség az első és a második helyezett pártok között. A másik nagyon extrém kerület e téren a Veszprémi 6. kerület, ahol bár az első és a második forduló győztese között mindösszesen 1,91% volt, de még ez is elég volt ahhoz, hogy a kettő jelölt közé egy harmadik (MSZP-s) jelölt beférjen.


Miként alakult volna 1 fordulóval?

Az MSZP 209-es mandátumszáma még nagyobb lett volna 2. forduló nélkül, 220-ra emelkedett volna (kicsit kevesebb a lista miatt). Ez még mindig abszolút többség, de még mindig nem 2/3. Így ezesetben a második forduló sokat nem osztott, nem szorzott.


Hamarosan jelentkezem az 1998-as és 2002-es választások eredményével. Az a gyanúm, hogy ott egész más eredmények fognak kijönni…


Ha szeretnél értesülni a legfrissebb cikkekről, csatlakozz a Blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

5 vetélkedő, ami hiányzik a mai repertoárból