A debreceni élményfürdőben jártam

Az Aquaparkokat, strandokat, élményfürdőket nagyon szeretem, erről már írtam korábban is. Az idei évben eddig lehetőségem volt két olyan élményfürdőben járni, ahol még sosem. Az egyik ezek közül egy olyan létesítmény, amit idén újítottak fel és építettek át (legalábbis a kinti részét), ez pedig a debreceni Aquaticum. Az aznapi kirándulás rengeteg pozitív élményt adott nekem és néhány kisebb negatívat is. Ezeket fogom összefoglalni a cikkemben.

 

Amitől el voltam ragadtatva:

 

Kezdem a pozitívumokkal, szerencsére abból volt lényegesen több. A fürdőnek tulajdonképpen négy különböző része van, a belső élményfürdő, a külső strand, a termálfürdő, és a szaunák. Ezek egymástól elszeparáltak, és ami a legjobb, hogy külön-külön is lehet rájuk jegyet váltani, így nem kell olyan szolgáltatásokért fizetnem, amiket egyébként nem vennék igénybe. Ez már alapból egy hatalmas pluszpont. Az órás rendszer szintén tetszik, erről már az Aquaworldnél is írtam, itt is egy egyszerű, de hatékony módja volt a csomagtárolásnak.

 

Tetszett a belső élményfürdő rész is, volt benne minden, kisebb és közepes méretű csúszdák, sodrófolyosó, 4 kisebb pezsgőfürdős medence, hidromasszázs, hullámfürdő, mindez nagyon igényesen. Ezenkívül egy felső szinten pihenni, illetve enni lehetett, és nem csak büfé kajákat, hanem rendes ebédmenüket is. Ez mindenképpen pirospont nálam.

 

De amitől az ember az arcát nem tudja felszedni a földről, az a kinti rész. Az óriási, emeletes komplexum, ami megépült, egész egyszerűen gyönyörű és minden igényt kielégítő. A lenti részen van egy felnőtt kalandmedence néhány igazi kihívást jelentő ügyességi és egyensúlyt igénylő játékkal (az mondjuk nem tetszett, hogy az egyikért még külön kellett fizetni). De kinn is található pezsgőmedence, úszómedence, sőt, még olyan sportmedence is, amibe ugrálni lehet, vagy falat mászni. Ez utóbbihoz kapcsolódott az egyik legbizarabb élményem. Az egyik fenti medence alja ugyanis átlátszó, és ha abban vagyunk, akkor felülnézetből láthatjuk, hogy az emberek hogy ugrálnak 3-4 méter magasból (ami kb. 15-20 méterrel van alattunk) a vízbe. És ugyanez vica versa, a sportmedencéből meg a fenti élménymedence alját lehet látni. A fenti szinten bárszékekkel felszerelt pezsgőmedence is van, ahol italt lehet rendelni magunknak, és egyedi környezetben elfogyasztani. És felülről gyönyörű a kilátás, már csak a Monacoi Nagydíj hiányozna a teljes hangulathoz J

 

A tetőről egyébként 4 csúszda is levisz az első szintre, kettő közülük hagyományos, egyik egy UFO csúszda, egyik meg egy gömbcsúszda, ahol az úszógumival egy gömb alakú részen „fordulunk” egyet. Ilyennel eddig nem találkoztam, így az újdonság varázsával hatott, tetszett. Külön érdekesség még, hogy a felfelé vezető úton fotók segítségével megnézhetjük a strand fejlődését a múlt század elejétől a mai napig. Érdekes volt ez is. A kinti rész még egy gyerekmedencével, egy gyerekeknek szóló kalandmedencével, egy lassú sodrómedencével, és egy termálmedencével is megörvendezteti a látogatókat.

 

Végül megemlítem, hogy a kinti étkezési lehetőségek repertoárja igen széles, a klasszikus lángosostól kezdve, a hagyományos ételeken keresztül a minőségi burgerekig minden megtalálható ott. Így mindenki megtalálja a számítását.

 

Amitől kevésbé:

 

A fürdő gyönyörű, viszont összességében kicsit drágának éreztem. 6.050 forintot fizettem a belépőért úgy, hogy ebben a szauna ára nem volt benne és még diákkedvezményem is volt. Ezt egy picit akkor is sokallom, ha tényleg az egyik legkomplexebb (ha nem a legkomplexebb) fürdő volt, amiben valaha jártam. De ami igazán zavart, hogy néha még az sem volt egyértelmű a sok variáció miatt, hogy amit az ember vásárolt, az pontosan mit takar. Nekem is utólag kellett a strandjegyet megváltanom, mert azt hittem benne van az eredeti jegyem árában, de nem volt. Nem értem, miért nem lehet valamilyen táblázatban összefoglalni az árakat és a szolgáltatásokat. Az új jegyvásárlás (amit nem lehetett bármelyik pénztárnál megtenni) és egy elromlott szekrénysor és azt eredményezte, hogy kb. 45 percet töltöttem a jegyvásárlás utáni ügyintézésekkel úgy, hogy addig egy pillanatig nem mentem vízbe. Ez azért sok, főleg, ha valaki nem egész napos jegyet vesz. Persze ezek egy része talán a kezdeti nehézségeknek tudható be, de na, a vendéget ez nem érdekli.

 

Az elkülönített termálfürdő engem egyáltalán nem győzött meg. Nem éreztem, hogy a mi a különbség a kinti strandon lévő medence és e között 1-2 élményelemet leszámítva. Jó, lehet, hogy az idősebb vendégeknek jó ez a kis szeparáció, de én kinn sem láttam, hogy annyira ugráltak volna a gyerekek. Ráadásul ez a medence is szabadban volt mindenféle fedés nélkül, ami azért a legnagyobb rekkenő hőségben minden csak nem kellemes.

 

Ezenkívül bár dicsértem az éttermek változatosságát, nekem nem sikerült jót kifognom. Egy lángosozót azért választottam, mert lángosburgert akartam kóstolni, ami nem volt. Ezután egy gyrosos lángos mellett döntöttem, de az sem vett le a lábamról. Nem akarok most mély gasztronómiai fejtegetésekbe belemenni, de egy 1.300 forintos lángosnál nálam a boltban vásárolt előre elkészített zöldségkeverék megbocsájthatatlan bűn. Persze itt nem akarok általánosítani, ez egy hely a sok közül (és egyébként ettem kinn egy másik büfében kígyófánkot is, az nagyon ízlett).

 

Összességében még ezekkel együtt is nagyon tetszett a hely. Ha a tavalyi listámon kéne elhelyezni, biztos dobogós lenne. A szegedi fürdőt talán nem előzné meg, az Aquaworlddel lenne nagy versenyben. Ez nagyobbat „ütött” nálam, sokkal több meglepetést okozott, viszont több hibát is találtam. Ezért egyelőre a budapesti hely mögé tenném egy hajszállal, de azzal, hogyha a belépéskori logisztikai hibákat javítják, akkor még beelőzhetnek. 

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gondolataim a Horror-Cirkuszról

10 olyan lapozgatós könyv, ami sokkal jobb lett, mint amire az alaptörténete után vártam

Horror után víz – egy újabb pécsi cirkuszlátogatásról