A rémálmok színháza

 

A tegnapi napon részletesen beszámoltam arról, hogy milyen bizalmi szavazás lesz a mai pécsi közgyűlésen. Azonban ami történt, arra még én sem számítottam. A tegnapi nap során Nyögéri Lajos lemondott az alpolgármesteri státuszáról, Péterffy pedig három új napirendi pontot terjesztett elő: az SZMSZ módosítását, mely alapján immáron nem kettő, hanem három fizetett alpolgármestere lehet Pécsnek; egy alpolgármesteri kinevezés visszavonásáról szóló előterjesztést Bognár Szilvia ellen; valamint egy két alpolgármester kinevezéséről szóló előterjesztést, akik nem mások, mint Zag Gábor és (put your hands up in the air, ladies and gentlemen’s) Nyögéri Lajos. A közgyűlés pedig mindhármat meg is szavazta.

 

Az eset nagyon felháborított, mint jóérzésű ember, mint jogász és mint helyi politikai szereplő egyaránt. Nem tagadom, hogy jó viszonyban vagyok a most leváltott alpolgármesterrel, de azt gondolom, hogy vagyok olyan objektív, hogy meg tudjam ítélni az esetet. Azt meg nagyon szigorúan vallom, hogy amit az egyik oldalon el kell ítélni, azt a másikon is el kell. A Fideszt is szidtam már nem egyszer gátlástalan és aljas tettek miatt, de most csak azért, mert a másik oldalról van szó, nem leszek finomabb. Szóval jöjjenek az érvek, amik miatt nagyon(-nagyon-nagyon-nagyon) aggályosnak tartom, ami ma történt.

 

Last minute javaslatok

 

A jelenlegi SZMSZ azt írja elő, hogy egy előterjesztésnek legalább 8 nappal a közgyűlés előtt meg be kell érkeznie a jegyző úrhoz. Ugyanakkor ez a 8 nap kapcsán többször ütköztünk már bele olyan falba, hogy az informatikai rendszer még előbb (kb. 14 nappal) lezárult és már láttunk olyan, hogy egy 8 és 14 nap között beadott előterjesztésünk végül nem jelent meg a közgyűlésen. Ez önmagában is megérne egy misét, de most nem ez a fő téma.

Ha valakinek a napirendi javaslata nem kerül fel a közgyűlés napirendi pontjai közé, még kezdeményezheti a felvételét, de azt a képviselő testület többségének támogatnia kell. Ugyanakkor ez egy kivételszabály, és elvileg csak nagyon indokolt esetben kerülhet erre sor, a főszabály, hogy az kerül tárgyalásra, ami az előzetes napirendi pontok között szerepel. A napirendre vétel leginkább olyankor indokolt, ha nagyon akut döntést kell meghozni olyan ügyben, ami viszont viszonylag rövid idő alatt megtárgyalható.

Magam részéről úgy érzem, hogy jelen esetben a két indokból az egyik sem állt fenn. Mivel a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésre került sor, nincs olyan nagyon akut feladat, ami miatt az alpolgármesterek cseréje ebben a szent pillanatban szükségessé vált volna. Ellenben ez egy igen komoly horderejű döntés, hiszen az alpolgármesterek személye évekre meghatározhatja a város helyzetét. Önmagában véve már az is aggályos, hogy a jelöltek személyét és portfolióját (ami nem is igazán volt jelen esetben) a szavazás napján ismerték meg a képviselők (legalábbis azok egy része). Egy ilyen volumenű döntést semmiképpen nem lehet ennyire kapkodva meghozni. Így nálam már itt elbukott az előterjesztés.

Egy összehasonlítási alappal élve: A 2020 szeptemberi közgyűlésre Kővári János akart feltenni napirendre egy környezetvédelmi akciótervet, amit a városvezetés azzal utasított el, hogy túl rövid idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy átnézzék, így nem lehet róla érdemben dönteni. Akkor ott ez egy valid, elfogadható érv volt, de kérdem én: ugyanez itt miért nem játszott? Mi volt a különbség?

 

Érvek Bognár Szilvia maradása mellett

 

A jelenlegi frakciók közül a Fidesz, az ÖPE-KDNP és a Momentum frakciója, valamint dr. Kóbor József, az LMP képviselője egyértelműen éreztette a napirendi pontoknál, hogy nem tartja helyesnek, ami történik.

A legfőbb érv egyértelműen az volt, hogy nem látják a valódi indokokat. A bizalomvesztést nevezték meg egyetlen érvnek Bognár Szilvia megbízásának visszavonása mellett, ami önmagában még egy elfogadható érv is lehetne, ha konkrétumokkal alá lenne támasztva. De nem volt, konkrétan semmiről nem tudunk, ami miatt ez kialakulhatott volna (nyilván közrejátszott az előző cikkemben kifejtett szavazást, de az egy egyet nem értés, ettől nem kéne elveszteni a bizalmat a másik féllel szemben). Így pedig azt sem tudják, miről kellene döntést hozni.

E mellett voltak Bognár Szilviát támogató érvek is. Kóbor József szerint azt a szerepet, amit Bognár Szilviának a városvezetés szánt – eladja, kommunikálja a városvezetők döntéseit a nyilvánosságnak és kapcsolatot épít ki a civilekkel – tökéletesen ellátta, és egy ilyen indok nélküli döntés hosszú távon csak veszteséget jelent az egész városnak. Kővári János szerint a kulturális szférában eddig minden előterjesztést megszavaztak, nem voltak vitatott, korrupciós ügyek, tehát szerinte is jól végezte a munkáját az alpolgármester. E mellett emlékeztette a DK-s képviselőket, hogy éppen ők írtak alá 12 pontot fél éve, amelyek között szerepelt Bognár Szilvia pozíciójának visszaállítása. Csizmadia Péter pedig emlékeztette Péterffyt a választási ígéreteire, köztük az átláthatóságra. Ami itt megy az szerinte minden, csak nem az átláthatóság.

 

Érvek Bognár Szilvia ellen

 

No és azt gondolom, itt jutunk el a legnagyobb problémához a mai események kapcsán. Ugyanis egyetlen egy érv nem sok annyi nem hangzott el, hogy miért szükséges ez a döntés. De ami igazán kínos volt, hogy az egész vita alatt senki nem szólalt fel a városvezetés részéről (a Momentumon kívül, akik azonban egyértelműen jelezték, ellene vannak a változásoknak), hogy mégis mi a fenéért van erre szükség. Mindegyikük csak ült, néha közbekiabált, vigyorgott, poénkodott, néhányuk talán még figyelt is az elhangzottakra, de addig senki nem jutott el, hogy érdemben reagáljon bármire is. Az egyetlen városvezetői felszólaló Siposné Bikali Éva volt, de ő is csak kikérte magának, hogy az egyik ellenzéki képviselő nem jól mondta ki a nevét. Köszönjük.

Ezt a problémát elég súlyosnak gondolom. A parlamenti viták kapcsán is sokszor érzem aggályosnak, ha a jelenlegi kormánypárt nem tudja megvédeni a saját álláspontját. Itt pontosan ugyanez volt a gond. Ha nem tudnak egy érdemi érvet elmondani, ami ezt a döntést indokolja, akkor ezek szerint nincsenek is racionális érvek?

Nemrégiben hallottam egy olyan összeesküvés-elméletet, miszerint lehet, hogy ez már rég nem Bognár Szilviáról szól. Nyögéri Lajost már sokkal korábban szerették volna alpolgármesternek, csak Péterffy nem merte bevállalni, hogy a kétes hírű politikus közvetlenül mellette kampányoljon, sem azt, hogy rögtön az elején kinevezze, ezért kezdetben inkább Bognár Szilviát preferálta, és várta az alkalmat és a pillanatot, amikor ez a csere megtörténhet. Erre persze nincs bizonyíték, ami viszont tény: egy ilyen érvek nélküli vita igenis teret enged ezeknek a konteoknak és minél jobban ízlelgetem én is, annál inkább azt érzem, hogy ez lehet egy racionális elmélet…

 

A végeredmény

 

Azzal, hogy Bognár Szilvia visszahívásáról és 2 másik alpolgármester megválasztásáról szavaztak, megint a városvezető koalíciónak lett a feladata, hogy 14 igent összehozzon. Ez azonban sikerült nekik. Hogy konkrét legyek: pontosan ennyi sikerült. Bognár Szilvia menesztésére 14 igen és 10 nem szavazat érkezett, ketten pedig nem szavaztak.

Mivel a szavazás titkos volt, ezért csak találgathatunk, hogy ki hogyan szavazott, de számomra egyértelmű a helyzet: A 4 DK-s, a 4 Mszp-s, a 3 Jobbikos képviselő, valamint a polgármesteri frakció 3 tagja szavazott igennel. A maradék 12 emberből az egyik nem szavazó nyilván a fideszes Bognár László volt, aki nem vett részt az ülésen, a másik kérdéses, ki lehetett. Lehetséges, hogy Bognár Szilvia döntött úgy, hogy nem vesz részt a szavazásokon, de mivel volt olyan időszak, amikor Csizmadia Péter, illetőleg Hári József nem volt benn a közgyűlésben, az is lehetséges, hogy közülük valaki. De ennek igazából nincs relevanciája, mert az abszolút többségi szavazatoknál a nemmel szavazás és a nemszavazás gyakorlatilag ugyanazt jelenti.

Nyögéri Lajos és Zag Gábor egyaránt 14-14 igen szavazattal lett alpolgármester, szintén 2 nemszavazás volt mindegyiküknél, a különbség annyi, hogy míg Nyögérire 10 nem, addig Zagra 7 nem és 3 tartózkodás érkezett. Utóbbi valószínűleg a Momentumosoktól, akik Nyögéri kinevezését teljesen vállalhatatlannak tarthatták, Zagé sem tetszett nekik, de jelöltként talán egy hajszállal elfogadhatóbbnak gondolták. Ugyanakkor, ha belegondolunk, hogy anno 2019 őszén mindkét alpolgármester 26 igen szavazatott kapott…ez mindent elmond.

 

Konklúzió

 

Úgy gondolom, a mai nap még sokáig téma lesz Pécsett. A Fidesz sajtóban biztos, mert ez egy olyan téma, amivel lehet kritizálni a városvezetést. És a legrosszabb az egészben, hogy jogosan lehet, ebben a helyzetben kb. nincs mit védeni. Az a baj, hogy Csizmadia Péter a megjegyzésével fején találta a szöget: egy átláthatóságot ígért városvezetés nyilvánosság előtt titkos(nak szánt) akciója volt ez az egész, aminek érdemi indokai a mai napig nem világosak.

Lehet persze mondani, hogy bagoly mondja verébnek, meg, hogy a Fideszes időszak éppúgy átláthatatlan volt, de a tény ettől még tény marad: ez a városvezetés arra kapott megbízást, hogy másképp vezesse a várost, mint korábban. Ha ugyanazok a módszerek, mivel vagyunk előrébb? Ezt a gyalázatot nehéz lesz bárhogyan lemosniuk magukról és az a gyanúm, hogy ezzel most nem kevés politikai muníciót vesztett nem csak a városvezetés, de a megyei, sőt, lehet, hogy az országos ellenzéki összefogás is.

Zag Gábor esetén még felmerülhet kérdésként, hogy mi lesz a Baranya 2-es indulásával? Hiszen ő elvileg országgyűlési képviselő-jelölt, de a képviselői státusz összeférhetetlen az alpolgármesterivel. Vajon visszalép? Vagy ez az egész csak ugródeszkának jó neki? Ez még egyelőre kérdés.

Ami még dilemma, hogy vajon a DK el tudja-e annyira simítani a pécsi területi szervezet és Bognár Szilvia közötti ellentétet, hogy maradjon a frakciójába. Ha nem, akkor pedig függetlenként folytatja frakció nélkül, vagy esetleg a Momentumosokkal (és talán Kóbor Jószeffel) csinálnak egy új frakciót? Mindhárom opció létező.

Amit azonban ki lehet jelenteni, hogy ezzel ma az egész város vesztett. Egy lelkiismeretes alpolgármestert, egy felelős, hozzáértő személyt a kulturális területeken, és nem utolsó sorban egy víziót, hogy ez a városvezetés más lehet, mint a korábbiak. Ezek a sebek nem fognak könnyen gyógyulni, bennem biztosan nem. Ami pedig az ebben résztvevő DK-s Auth Istvánt illeti – aki az országgyűlési választásokon is indulni tervez – ezek után Baranya 1-es választópolgárként biztosan nem fogok rá szavazni. Sem az előválasztáson, sem a rendes országgyűlési választáson, ha ő lesz a közös ellenzéki jelölt. Mert azt gondolom, hogy igenis kell egy minimális erkölcsi nívó annak a jelöltnek, akit én támogatok, különben ugyanaz fog történni, ami itt.

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/