Jöjjön most már a kebab is – Mumi’s Kebab
A Mumi’s
kebabról egyszer már készült cikk, és a töltött lángos tesztemben is szerepelt,
azonban a kebabjukról eddig nem írtam, ráadásul a belvárosi gyros/kebab
összehasonlító cikksorozatomat sem fejeztem még be. Úgyhogy azt gondoltam,
ideje e tekintetben is behoznom a lemaradást, és kipróbálni, milyen a Mumi’s
névadó terméke. Noha a gyros és a kebab alapvetően két különböző étel, a
különbségek Magyarországon kicsit elmosódnak, sem gyrosokat nem tekinthetjük
hagyományos görög gyrosnak, sem a kebab nem a hagyományos recept alapján készül
(nem is biztos, hogy úgy szeretnénk, főleg az utóbbit). Ami a pécsi gyrososok
és kebabosok között a megfigyelésem alapján gyakori különbség, hogy a kebabosok
sokkal gyakrabban dolgoznak helyi pitával, kétféle hússal (csirke és borjú),
valamint édeskésebb, néha majonézesebb szósszal, viszont az áruk is kicsivel
magasabb.
Az
árkategóriát ezesetben úgy próbáltam kiegyenlíteni, hogy – ahogy azt eddig
láttátok is – a gyros bárakban nem a legolcsóbb ételt választottam, törekedtem
mindenhol 800 és 1.100 forint között választani valamit, ez rendszerint egy
kisebb tál vagy egy duplahúsos vagy extra feltétes étel volt. A Mumi’s-ban
azonban erre nem igazán van lehetőségem, ugyanis az alapétel is már 920 forint.
Épp ezért úgy döntöttem, ezt nem fejelem meg semmilyen extrával, kikérem, aztán
meglátjuk.
A
kebab elég gyorsan, kb. 10 perc alatt elkészült (de úgy, hogy a pita
megsülésére picit várnom kellett, mert éppen akkor fogyott el, e nélkül valószínű
gyorsabb lett volna, de előfordul ilyen, nincs harag) és a mennyiségét elég
imponálónak éreztem. Noha ez a normál adag, nagyobbnak tűnt, mint a Casablanca
dupla húsos kebabja. A Trójai faló bucipitája esetén nem merném ezt
egyértelműen kijelenteni, de ezek között sem tűnt jelentősnek a különbség.
Mivel a fent említett 2 ételt 890 forintért ettem, ezért gyakorlatilag egy
árkategória a három, így a minőség fog dönteni.
Az összetevők közül a pitánál azonnal észrevettem, hogy más, mint a többi. Minthogy várni
kellett rá kitalálható, hogy helyben készül, és ami a várakozás miatt peches, az
abból a szempontból szerencsés volt, hogy a pitát még nagyon frissen és melegen
kaptam. De az íze is nagyon finom, enyhén édeskés, nem tömör. A mérete is
imponáló, bár nekem úgy rémlik, hogy régen mintha picit nagyobb lett volna. De
nincs semmi baj, áremelkedés nem volt az elmúlt időszakban, és ez még így is
azt gondolom, hogy a legnagyobb „normál” pita, amit lehet kapni a városban.
A
húsok közül lehet választani, hogy borjú vagy csirke. Alapvetően szeretem a
borjúhúst, de főleg budapesti gyrososoknál tapasztalatom, hogy el lehet azt
készíteni nagyon rágósra, szinte gumi ízűre. Nos, szerencsére itt szó sem volt
erről, jól átsült, fűszeres húst kaptam a pitában, aminek azonban a
fűszerezését pikánsabbnak, talán picit csípősebbnek is éreztem, mint általában.
Persze az is lehet, hogy csak a chiliport közvetlenül a húsra szórták, így azon
éreztem legjobban az ízét. Akárhogy is, ízlett, és a mennyiséggel itt sincs
probléma.
A
zöldségeknél húztam el talán először kicsit a számat. Nagyon sok gyrosnál
ötféle zöldséget tesznek a pitába (saláta, lilakáposzta, uborka, paradicsom,
hagyma). Van, ahol négyet, itt azonban mindösszesen hármat (saláta, paradicsom,
hagyma), amit picit keveslek. A hely mentségére szóljon, hogy abból a háromból
viszont elég sokat adnak, nem történik meg az, ami sok más helyen, hogy egyes
zöldségekből csak mutatóban kapok, így az étel utolsó falatjaiban már csak a húst
eszem a pitával. Ez azért kompenzálja ezt az aprócska hibát.
A
szósz, amit használ a hely, egy kapros-joghurtos szósz, de édeskésebb az
átlagnál, tetszik, hogy az édes és a kissé savanykásabb ízvilág egyaránt
megjelenik benne. Nem is tudom így hirtelen, van-e hasonló még Pécsett, de az
biztos, hogy tetszik.
Mint
említettem, az ételért 920 forintot fizettem, amiért abszolute jól lehet lakni.
Ha az 1.100 forintos keretemet ki akartam volna maxolni, akkor tetethettem
volna rá feta sajtot, ill. mézes-chilis szószt, de ezek most kimaradtak. Az
összértékelésem így is egy nagyon picikét vegyes. Egyértelműen egy nagyon finom
ételt ettem. Az is egyértelmű, hogyha ezt az ételt összevetem az eddigi vizsgált gyrosokkal ízben, árban, mennyiségben, akkor ez a legjobb. Viszont, ha az a
kérdés, hogy a helynek van-e hasonló árkategóriában ennél jobb kajája, akkor
hajlok afelé, hogy igent mondjak. Bár arról még nem írtam értékelést, de nekem
a hely lepényei (amiket 1.000-1.100 forint közötti áron lehet kapni) még ennél
is jobban bejönnek. Ott a tészta mindig frissen készül, a kívánság opcióval
teljesen szabadjára engedhetjük kreativitásunkat és többféle alapanyagból lehet
választani. Persze az is igaz, hogy elvitelre, vagy sétálós étkezésre jobb a
kebab, a lepény inkább egy helyben fogyasztós étel. De persze ez nem veszi el
ennek a kajának az érdemeit, az pedig egy édes teher, hogy az ember a sok jó
étel közül válassza ki a legjobbat!
Értékelésem: 9/10 (hogy ez mit jelent, azt itt megnézheted)
Bővebben
a helyről: https://www.facebook.com/mumis.kebab/
Ha
szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához:
https://www.facebook.com/velemenyes/
Szia, Bubu! Ádám vagyok. Igen, olvastam a sztorid. Messenger-en sajnos nem tudok válaszolni, mert 3 napos tiltást kaptam. :D
VálaszTörlésEz még az előző cikkhez illő hozzászólás :)
Törlés