A halálbüntetésről – közvélemény-kutatás és vélemény

A halálbüntetés bevezetése – bár nemzetközi egyezmények és az EU-tagságunk miatt Magyarországon jelenleg lehetetlen – állandó vitát képez a magyar lakosság körében. Nemrégiben egy újabb eset látott napvilágot, ami ezt a kérdést előtérbe hozta, konkrétan a sólyi gyerekgyilkosság, ahol egy 16 éves fiú különös kegyetlenéggel ölt meg egy 8 éves kislányt. Az eset után nagyon sokan felvetették a halálbüntetés szükségességét, annak ellenére, hogy ebben az ügyben aligha lett volna alkalmazandó, ugyanis fiatalkorú elkövetővel szemben már a 70-es években sem lehetett halálbüntetést kiszabni. Ennek ellenére általánosságban felmerült, hogy az ilyen esetekben nem lehetne-e kivételt tenni és kivégezni az elkövetőt. Különböző oldalakon különböző érveket és ellenérveket lehetett erről hallani.

Az egyik ilyen oldal az RTL Klub Híradójának a facebook-oldala volt, ahol az online felületen sokan fejtették ki a véleményüket, miután valaki ezzel kapcsolatban posztolt bejegyzést. Ezeket a véleményeket összefoglaltam és statisztikában rögzítettem. A kommentelőknek semmilyen személyes adatát nem használtam fel, még a nevüket és a nemüket sem, csupán a véleményeket csoportosítottam, az alábbi szempontok alapján:

-         Halálbüntetés párti vagy ellenes-e? (ha nem volt egyértelmű, nem vettem bele az értékelésbe)

-         Mondott-e érvet, érveket a véleménye mellé?

-         Ha igen, mi volt az, mik a leggyakrabban megjelenő érvek?

Az eredményekről néhány diagrammot is készítettem, azokat csatolom a cikkemhez. Nézzük tehát, hogy az ottani kommentelők milyen álláspontot képviseltek!

Az álláspontok:

Halálbüntetés bevezetni kívánók aránya likeok alapján

Az eredeti poszt lényege az volt, hogy likeolja a bejegyzést az, aki halálbüntetés-párti és szomorú smiley-val jelezzen, aki ellenes. Ha ezt nézzük, akkor a különbség nagyon durva volt. Vasárnap 10 óráig kereken 1.400 likeot kapott a bejegyzés, és mindösszesen 125 szomorú jelet. Ez körülbelül 91.9-8.1 %-os arány. Ez azonban valószínűleg nem a realitás. Szúrópróbaszerűen néztem meg pár kommentelőt és hasonlítottam össze az adatokat és azt láttam, hogy egyrészt több olyan kommentelő volt, aki a halálbüntetés ellen volt, mint aki a szomorú smileyt bejelölte (figyeltem arra, hogy ha valaki kétszer szólt hozzá, azt ne vegyem 2-nek). Tehát az ellenzők egy része nem jelölt, csak kommentelt. Sőt, még olyat is láttam, aki nyilvánvalóan halálbüntetés-ellenes véleménye ellenére likeolta a bejegyzést. Így ebből messzemenő következtetést levonni nem lehet.

Halálbüntetést bevezetni kívánók aránya kommentek alapján

A kommentek összehasonlítása már érdekesebb. Összesen 321 ember támogatta a halálbüntetést és 163 volt ellene. Ez az arány 66.3-33.7 %, sok korábbi közvélemény-kutatás hozott már kb. hasonló eredményt. Ugyanakkor kicsit a halálbüntetés-ellenesek kárára torzít az a tény, hogy a halálbüntetés-ellenesek egy része azért nem támogatja a halálbüntetést, mert túl humánusnak tartja a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel összevetve. Tehát az ő álláspontjuk, bár halálbüntetés-ellenesek, közelebb van a halálbüntetés-pártiakhoz, mint a többi ellenzőhöz. 29 olyan ember volt, akinek a hozzászólásából ez derült ki, ha ezeket a halálbüntetés-pártiakhoz csatoljuk, akkor az arány 350-134 (72,3-27,7 %).

Indoklások száma

Érdekes statisztikai adat, hogy bár jóval kevesebben szavaztak a halálbüntetés ellen, mint a mellett, de azok, akik indokoltak is, és nem csak igen-t vagy nemet írtak, sokkal többen érveltek a halálbüntetés ellen. A halálbüntetés-pártiaknál 87 (nem különböző) érvet láttam, ami a szavazatokkal elosztva 27,1%. A halálbüntetés-elleneseknél összesen 100 érvet gyűjtöttem, ami ebben az arányban 61,3%. De még ha azt az ominózus 29 személyt átcsoportosítom, akkor is 33,1% a halálbüntetés-pártiaknál és 53% a halálbüntetés elleneseknél az indoklás.  

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért érveltek többen a halálbüntetést ellenzők közül, mint a pártolók közül. Én ezt leginkább a közhangulatnak tudom be. Magyarországon a halálbüntetés-pártiak jelenleg többen vannak, mint a halálbüntetés-ellenesek, nem véletlen, hogy szinte minden választáson találunk legalább 1 olyan pártot, amelyik kifejezetten a halálbüntetés bevezetése köré akar várat építeni (általában eredménytelenül, de ennek inkább a valódi program és a pártok komolytalansága a fő indoka, mint például itt is). Éppen ezért lehet, hogy a halálbüntetés-ellenesek fontosabbnak tartják megindokolni az álláspontjukat, miközben a halálbüntetés-pártiak ennek kevésbé érezték szükségét.

Érvek a halálbüntetés mellett

Halálbüntetés melletti érvek

A halálbüntetés-pártiaknál 4 különböző érv jelent meg. A leggyakoribb, amit több mint az érvelők fele fogalmazott meg, az a szemet szemért elv, illetve az, hogy aki ilyen súlyos bűncselekményt elkövet, az megérdemli a halált. A második legtöbben azt mondták, hogy a halálbüntetés az, ami a visszatartó erőt jelenti, ha a halálbüntetés lehetősége fennáll, akkor az ember kétszer is elgondolkodik rajta, hogy elkövet-e ilyen súlyos bűncselekményt. A harmadik leggyakoribb az anyagi érv volt, azaz, hogy nehogy már egy életen keresztül eltartsák az adófizetők azt, aki valakit megölt. Bár kizárólagos érvként csak 10 embernél szerepelt ez, azt nagyon sokan hangoztatták a véleményükben (még a halálbüntetés-ellenesek körében is), hogy a börtönök önfenntartása fontos, és ne a szabadon lévők tartsák el azokat, akik hosszú időn keresztül a börtönben vannak. Az utolsó érv pedig az volt, hogy így előzhető meg, hogy azok, akik egyszer már valakit megöltek, ismételten megtegyék ezt.

Érvek a halálbüntetés ellen

Halálbüntetés elleni érvek

A halálbüntetés-ellenes érvek szerteágazóbbak voltak. Számomra nagyon meglepő módon az első helyen az szerepelt, hogy az vele a legnagyobb baj, hogy az aktuális hatalom visszaélhet vele. Sokan csak általánosságban írták ezt, de kb. az ezt az érvet használók fele kifejezetten azt mondta, hogy a jelenlegi magyar kormány, ha lenne halálbüntetés, akkor visszaélne vele. Számítottam erre az érvre (főleg annak tükrében, hogy az RTL Klub híradójának facebook-csoportjában azért a többség ellenzéki), de közel sem ekkora mértékben. A második leggyakoribb a korábban már említett „túl enyhe” érv volt, amit szorosan követett (1 szavazat különbséggel) az, hogy a halálbüntetés korrigálhatatlan, ha tévedés történne. Ezután egy kisebb szakadék következik, de még 5 különböző érvet találtam. Az egyik, hogy embert ölni nem szabad, még akkor sem, ha az illető egy többszörös gyilkos. Ezt voltak akik vallási érvekkel (életet csak Isten vehet el), mások erkölcsi érvekkel (ha mi ölünk, semmivel nem vagyunk különbek annál, akit megöltünk) próbálták alátámasztani. Van, aki azért halálbüntetés-ellenes, mert ahhoz az Eu-ból, valamint nemzetközi szerződésekből kéne kilépni, ami jelenleg nem reális. Mások azt mondták, hogy a halálbüntetés a Középkor vagy épp a Balkán sajátja és nem kéne erre a szintre süllyedni. Az az érv is elhangzott, hogy egy gyilkosnak a legnagyobb büntetése a lelkiismeret, és a halállal pont ezt vesszük el. Ezen kívül egyvalaki volt, aki az élet kérdését egy olyan nehéz döntésnek vélte, amit nem akart a bírók kezébe adni (vagy őket ezzel terhelni).

Saját véleményem:

Aki ismer tudja, hogy én halálbüntetés-ellenes vagyok, ez szerintem az oldalon leírt érveimből is egyértelműen kitűnt (ezeket egyébként nem vettem figyelembe a statisztika készítése során). Igazából egy nagyon összetett morális kérdés az, hogy jogunk van-e bárkit megölni, és az, hogy aki megöl valakit, az elveszti-e a jogát az élethez? Van, aki erről azt mondja, hogy aki ezt megteszi, az már méltatlanná vált az életre, mások szerint az élethez való jog mindenkinek megjár. Ebben a vitában nem szeretnék álláspontot foglalni.

A többi halálbüntetés-párti érvvel viszont nem tudok azonosulni. A visszatartó erőt rengetegen felhozzák, azaz, hogyha lenne halálbüntetés, akkor kevesebb lenne az emberölés. Ez azonban nem bizonyítható. Semelyik országban nem volt még olyan, hogy a halálbüntetés bevezetése hosszú távon csökkentette, vagy az eltörlése növelte volna a súlyos bűncselekmények számát. Akik embert ölnek, a legritkább esetben gondolják ezt reálisan végig, emiatt pedig a halál kilátásba helyezése sem jelent számukra visszatartó erőt.

Ugyanígy az anyagi érv sem olyan jelentős, mint azt sokan gondolják. Az tény, hogy az adófizetők pénzéből (legalábbis nagyrészt) tartják el az elítélteket. Ugyanakkor az emberek hajlamosak ezt a problémát leegyszerűsíteni arra, hogy 1 embert kivégezni mennyivel könnyebb és olcsóbb, mint eltartani egy életen keresztül. Ez tény, de ez nem jelenti azt, hogy a halálbüntetés olcsóbb. Főleg azért nem, mert ha a halálbüntetést bevezetjük, egy komplett apparátust is létre kell mellé hozni. Szükséges egy rendkívüli bírósági fórum, ami ezeket az ügyeket felülvizsgálja. Ennek kell egy hivatali apparátus is. A halálra ítéltek speciális elkülönítéséről és megfelelő szakmai őrzésről is gondoskodni kell. És persze a kivégzés végrehajtása is egy feladat. Azért egy ilyen apparátus eltartása egyáltalán nem olcsó. Olyannyira, hogy például Mexikóban a halálbüntetés ellenesek érvelnek azzal, hogy az országnak olcsóbb lenne a halálbüntetés eltörlése. Nyilván ők is elfogultak a maguk irányába, de a lényeg, hogy nem egyértelmű az anyagi kérdés, azt meg főleg nem gondolom, hogy az anyagi különbség olyan szintű lenne, ami igazán számottevő.

Azt sem tartom valószínűnek, hogy a kiengedett emberölést elkövető személy újabb áldozatokat szedne. Egyrészt, mert a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői életfogytig tartó szabadságvesztést kapnak, és onnan csak akkor szabadulhatnak, ha erre alkalmasak. Másfelől bár Magyarországon a visszaesés óriási, de a 10 évnél hosszabb büntetések után rendkívül ritka, inkább a rövid- és középtávú büntetések után gyakori.

A halálbüntetés-ellenes érvek közül nálam egyértelműen a korrigálás lehetőségének a hiánya az, ami eldönti a vitát. Persze lehet itt mondani, hogy csak akkor ítéljünk valakit halálra, ha teljesen biztos. De a büntetőjog egyik alapelve, hogy csak akkor szabunk ki valakire bármilyen büntetést, ha a bűncselekmény elkövetése biztos. Ennek ellenére sok tévesen kiszabott büntetésről tudunk. Erre a legjobb példa Kaiser Ede, akit a móri vérengzés miatt ítéltek el tényleges életfogytiglanra. Aztán kiderült, hogy nem ő követte el. Persze az is igaz, hogy e nélkül is 16 év fegyházbüntetésre ítélték, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az ominózus bűncselekmény tekintetében ártatlan volt. És ha lett volna halálbüntetés, akkor valószínűleg ki is végzik emiatt. Sokan mondják még azt, hogy a bíró ne tévedjen, ezért kap nagy pénzt, de ez sem igazán erős érv. Egyfelől a bíró is ember, ő is tévedhet, másfelől a legtöbbször a bíró már a rendőrség által hozott anyagból dolgozik, és ha a nyomozásban van hiba, azzal a bíró nem tud semmit kezdeni. De úgy általában kimondható, hogy amíg egy tevékenységet emberek végeznek, addig a tévedés lehetősége fennáll.

A többi érvet nem tartom annyira erősnek (azon túl, hogy valóban nemzetközi egyezmények és az EU is tiltja). Én nem félek annyira a politikai visszaéléstől, ráadásul a mai nemzetközi helyzetben ezt már nem is hiszem, hogy meg lehetne lépni. És a többit sem érzem annyira nyomósnak e mellett. De ez az egy érv nekem bőven elég ahhoz, hogy összességében ne támogassam a halálbüntetést.

De ha mást gondolsz, írd meg kommentben!

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/