A Szájer-ügy margójára

 

Múlt vasárnap bejelentette Szájer József, hogy lemond az Európai parlamenti mandátumáról, amelynek indoka, hogy – szó szerint idézve a közleményét – „egy ideje a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számomra, márpedig akik a küzdőtéren vannak, azoknak harcrakész állapotban kell lenniük.” Ez az indoklás nekem már akkor is kifogásnak tűnt, biztos voltam benne, hogy valami van a háttérben, amiről nem tudunk. A valóság azonban minden képzeletemet felülmúlta.

A brüsszeli rendőrség arról számolt be, hogy péntek este egy 25 fős szexpartin ütöttek rajta egy belvárosi klubban – feltehetőleg egy melegbárban – ahol többségében férfiak voltak. Ezzel a kijárási tilalmat és a gyülekezési jogot is megszegték. Az egyik résztvevő – aki az ereszen lemászva próbált menekülni – egy Európa Parlamenti képviselő, akinek a táskájában kábítószert is találtak. Azóta már tudjuk, hogy ez az ember Szájer József, a Fidesz képviselője volt. Ez persze magyarázatot adott a hirtelen lemondására, de az indulatokat nem csitította, sőt, a felháborodás rég nem látott méreteket öltött, szerintem teljesen jogosan. Jelen cikkemben leírom, hogy mi ezzel a történettel a probléma, és miért gondolom, hogy ez így ebben a formában jóval több, mint egyszerű ballépés.

A legkisebb gond: a rendezvényen való részvétel

 

Mindenek előtt azért tisztázni szeretném: annak ellenére, hogy Szájer meg a jobboldali média ezt egyszeri esetnek titulálja, nem hinném, hogy erről lenne szó. Leginkább egyébként a járványügyi korlátozások miatt gondolom ezt. Eleve azt gondolom, hogy egy ember nehezen veszi rá magát arra, hogy egy ilyen tömegeseményen először részt vegyen. És ebben az esetben az, hogy ráadásul még gyülekezési és részbeni kijárási tilalom is jelen van, még inkább gátló tényezőként hat. Szerintem, ha először hívták volna meg, akkor már ezek miatt se ment volna oda. De mint azóta kiderült, még csak nem is meghívásra érkezett. Ebből nekem egyenes módon következik, hogy tudta, hogy hová megy és mikor, vagyis nem először volt jelen.

De igazából még csak ezzel sem lenne gond az én értékítéletemben. A szexuális hovatartozása és viselkedése az minden embernek a magánügye, e téren toleráns vagyok, és az sem különösebben zavar, hogy Szájer házas ember. Ez legfeljebb az ő magánéletük szempontjából releváns kérdés, ettől még abszolute lehetséges, hogy a képviselői feladatát magas szinten tudja ellátni.

Az egyetlen ok, ami miatt ez visszás, az a korábban már említett veszélyhelyzeti intézkedések. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy jelenleg szinte egész Európában esti kijárási és gyülekezési tilalom van. És a kormányunk folyamatosan kommunikálja, hogy mennyire fontos ezeknek a szabályoknak a betartása. Erre fel az egyik legaktívabb EP-képviselőjüket tetten érik ezek a szabályok megszegésével egy olyan helyen, ahol erősen kétlem, hogy a higiéniai szabályok tökéletes betartása lett volna. Hogy ezzel mi  gond, azt szerintem nem kell különösebben kommentálni.

 

A mémgyárak is beindultak

 

Nagyobb probléma: A kábítószer

 

Ami teljesen egyértelmű, hogy a rendezvény helyszínén sor került drogfogyasztásra. Arról, hogy Szájer József személyesen fogyasztott-e kábítószert, nem tudunk konkrétat, azt viszont tudjuk biztosan, hogy a táskájában találtak. Persze ő azt állítja, hogy valaki betette a táskájába, de számomra ez annak tükrében nem tűnik túl hitelesnek, hogyha nincsenek nála okmányai és az ereszen menekül, akkor miért viszi magával a táskáját, ami az egész folyamatot nehezíti? A kérdés megválaszolását mindenkire rábízom.

Hogy miért baj ez, az egyértelmű: mert a magyar Btk. szerint ez egy bűncselekmény. Fontosnak tartom tisztázni, hogy magam részéről a magyarországi kábítószer-szabályokat a szükségesnél sokkal szigorúbbnak tartom, és ha az illegális lététől eltekintünk, azt gondolom, hogy egyes könnyűdrogoknak jóval kisebb a társadalomra veszélyességük, mint az alkoholnak. De teljesen lényegtelen az én véleményem, amíg az van a törvényben, ami, addig azt kell betartani. Ráadásul éppen Szájer József volt az a személy, aki többször kezdeményezte az országgyűlésben a magyar drogtörvények szigorítását. Önmagában a bűncselekmény elkövetése felvet kérdéseket, de az, hogy pont egy olyan ember teszi mindezt, aki a drogok „ellen” van, még kínosabbá teszi az esetet.

Közeledik a Mikulás...

 

A legnagyobb probléma: a kommunikáció

 

Ez az egész ügy önmagában véve elég gáz, most sajnos tényleg rajtunk, magyarokon (nem, nem csak Szájeren) röhög kb. egész Európa. De ahogyan ez a magyar – főleg jobboldali – sajtóban megjelent, az a legkínosabb médiakommunikáció volt, amit az elmúlt időszakban olvastam és hallottam, azt kell mondjam, hogy az origo a saját, amúgy sem túlságosan magas színvonalát is messze alulmúlta.

Tegyük hozzá, a Fidesz politikai szempontból azt csinálta, amit ilyenkor kell. Az érintett személy lemondott, kilépett a pártból, visszaadta a díszpolgári státuszát, s próbál nem kommunikálni hivatalosan az eseményről. Nyilván ettől még kínos, ami történt, de próbálják minimalizálni a veszteséget és mutatni, hogy náluk van egy ilyennek következménye. Tegyük hozzá, sok választásuk nincs, mert abba a keresztény-konzervatív képbe, amit magukról alkottak, nagyon nem fér bele, ami történt. Pont emiatt engem még az sem zavart, hogy Szájer az ügy kirobbanása előtt arra hivatkozott a lemondásakor, hogy belefáradt a politikába. Nyilván ez nem volt igaz, de a helyében én is ezt tettem volna, hátha ezzel még elkerülhető, hogy az ügy kibukjon (jó, erre azért elég minimális esély volt, de hátha).

Azonban, amit ezzel párhuzamosan a közmédia meg a Fideszes média művelt, az kiverte a biztosítékot. Már eleve, ha valaki meghallgatta a híreket, hallotta úgy állították be, mintha csak egy házibuli lett volna, ahogy egyedül a gyülekezési jog tilalmának megsértése Szájer bűne, a kábítószerrel visszaélés és a menekülés nélkül. Holott igazából ezek a részek az egyértelműen súlyosabbak, különösen akkor, ha igazak a híresztelések és kiderül, hogy nem ő volt az egyetlen személy a Fideszből, aki ezekre a „bulikra” járt. Ez utóbbi kapcsán viszont meg kell jegyeznem, hogy az ezzel kapcsolatos hírek azért elég kétes helyekről származnak, és erősen bulvár szaga van, így ennek igazságtartalmáról nem vagyok meggyőzve.

A másik, ami zavart, hogy sokkal nagyobb hír volt, hogy Szájer vállalja a felelősséget, bocsánatot kér, beismeri, hogy hibázott, mint az, hogy ténylegesen mit követett el. Ezt képzeljük el egy másik aspektusban: vajon mennyire lett volna oké, ha anno a Szita Bence ügyben a média 80%-ban azt kommunikálja, hogy a vádlottak megbánták a tettüket, elnézést kérnek a hozzátartozóktól és a tettekről alig esik szó? Nyilván semennyire. Csak azért, mert az érintett egy politikus, és a bűncselekmény súlya lényegesen kisebb, nem gondolom, hogy ennek a fajta szerecsenmosdatásnak helye van. Arról meg már tényleg csak zárójelben emlékeznék meg, hogy a jobboldali média annak idején nagy előszeretettel alkalmazta a „Nőverő” jelzőt Juhász Péterre, azért mert állítólag volt egy családon belüli erőszakos ügye, ami miatt megjegyzem, azóta sem ítélték el. Most ugyanezeknél a portáloknál még egyszer sem olvastam a „drogos Szájer” jelzőpárost. Nem mintha nagyon hiányozna, de azért a következetesség csúfos kudarcának itt is tanúi lehetünk.

Arról a végtelenül szánalmas konteogyártásról, ami arról szól, hogy valószínűleg a baloldal keltette a híreket, és csalta csapdába Szájert, és a lebuktatása egy titkosszolgálati akció volt. Hogy ismét egy példával éljek, ezek az elméletek kb. olyanok, mintha az öszödi beszéd után nem Gyurcsányt vettük volna elő, hanem azt kerestük volna, hogy ki szivárogtatta ki. Bizonyos szempontból persze lehet relevanciája, de a lényegen nem változtat. Ott volt Szájer az eseményen? Igen. Korábban keresztény-konzervatív értékekről beszélt állandóan? Igen. Drogot találtak nála? Igen. Ereszcsatornán menekülve próbált kibújni a felelősség alól? Igen. Ezek a lényeges dolgok, minden más csak magyarázkodás.

 

Konklúzió

 

Ha végiggondoljunk, hogy ki nyert és ki vesztett ezen az ügyön, én úgy érzem, hogy szinte mindenki vesztett. Magyarország vesztett, egyrészt mert most tényleg konkrétan rajtunk röhög Európa, ráadásul a politikai tekintélyünkön sem kis csorbát szenvedtünk (oké, ez igaz Orbán korábbi megnyilvánulásai kapcsán is, de amíg azok „csak” megosztóak voltak, addig ez egy védhetetlen szituáció). A Fidesz óriási pofont kapott, ugyanis az egész eddigi keresztény-konzervatív felfogásuk kérdőjeleződik meg, hiszen először Borkai ügy, aztán a luxusjachtozások, most meg ez az eset vet fel nem kevés kérdést. És nálam a médiájuk is vesztese az ügynek, egyszerűen nem hiszem el, hogy ez a vergődés nem válik egy idő után konraproduktívvá.

Az egyetlen győztese az ügynek az ellenzék lehet, az ő politikájuknak z egy nagyon jó muníció lehet. Viszont vigyázni kell, nehogy túltolják a dolgot. Egyfelől ha az eddig a kisebbségek jogaiért lobbizó média elkezdi „buzizni” Szájert, azzal ők is a saját maguk korábbi eszméit lövik lábon. Másrészről nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár ez egy komoly ügy, de nem szabad, hogy elterelje a figyelmet az újabb önkormányzati megszorításoktól meg más, a hatalmat kézben tartásról szóló törekvésekről, mint amilyen a választási törvény módosítása. Ezek ugyanis a magyar emberek számára sokkal közvetlenebb és súlyosabb kérdések, a Szájer ügyet meg bármikor le lehet azzal rázni, hogy azóta az adott személy már nem tagja a pártnak. Ezért fontos, hogy csak mérsékelten foglalkozzanak ezzel a témával.

 

 

Ha szeretnél értesülni az új cikkekről, csatlakozz a blog facebook-oldalához: https://www.facebook.com/velemenyes/